Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A polgári perrend és a czégjog

A POLGÁRI PERREND ÉS A CZÉGJOG. 79 A kereskedelmi társaság helyzete, belső struktúrája, felosztása például — bár legelső sorban az abban résztvett tagok magánérdekét érinti — oly hullámgyürüket von maga után, mely nemcsak a hitelezőket és hitelt igénybevevőket, de távolabbi kihatásában magát a nagy közönséget, a közérdeket is érinti, ugy hogy a közigazgatási funkcziónak itt is kell hogy szerep jusson. Ezzel szemben a kereskedő neve - - a czég — bár legelsősorban a közönség szempontjából ítélendő meg, kihatással van a kereskedő magánjogi viszonyainak legtávolabbi vonatkozására is. Sem a Pp., sem a nem peres kereskedelmi ügyekről szóló rendelet még csak távoli útmutatást sem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a törvényhozás mely ügyeket kívánja kizárólag a bíróság közigazgatási hatáskörébe — nem peres eljárásra — utalni és melyek azok, a miket a peres felek magánjogi viszonyai gyanánt peres eljárás alá kerülnek. Nézetem szerint ez helyes megoldás. Úgy, miként nem lehet az összes, per tárgyává tehető jogviszonyokat előre meghatározni, sőt még nagy csoportokban sem felsorolni, ugy ki van zárva, hogy a bíróság, mint közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt ügyek - - bármi generális nevek vagy szakaszok alatt — megneveztessenek és ezeknek helye a Pp. keretében meghatároztassék. Következik ebből, hogy az élet számtalan esetében per tárgyává fognak tenni oly jogviszonyokat, a melvek, bár nagyrészben a bíróság közigazgatási eljárásának képezné tárgyát, de a felek magánjogi viszonyaival is vonatkozásban áll és következik továbbá, hogy a felek magánjogi viszonyaikat is — a mennyiben azt a törvény határozottan ki nem zárja — a bíróság gyors, lehetőleg formákhoz nem kötött közigazgatási eljárása alá bocsátják. Ez ellen kifogásunk nem lehet, sőt ellenkezőleg, lehetőleg ki kell terjeszteni a gyorsaságánál fogva mindenkor jóté-