Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A polgári perrend és a czégjog

8o 1)' N ITSCHE GYŐZŐ konyán ható közigazgatási funktiót olyan esetekre, a melyek a felek magánjogi viszonyait is rendezik. Természetes azonban, hogy a nem peres eljárás épen gyorsaságánál fogva soha kimerítő nem lehet és igy mindenkor módot kell adni a feleknek, hogy — a mennyiben azt magánjogi viszonyaik rendezése végett helyesnek találják — a kérdést per tárgyává tehessék és jogerős Ítélettel is megállapíthassák. Törvényhozásunk e mellett helyes érzékkel a czégügyeknek nem peres eljárás alá tartozó részét, vagyis azokat, a melyek közigazgatási beavatkozást igényelnek, fenntartotta a törvényszékek hatáskörében s igy azok nemcsak a táblák, de a Curia judikaturájának is fenntartattak. Habár ezeknek nagyrésze - - épen mert nem peres kérdést oldanak meg — nem is kerül felsőbb elintézés alá, mégis annyi befolyást biztosit a felső bíróságoknak, hogy ezeknek határozatai útmutatóul szolgáljanak és zsinórmértékül a peres ügyekben eljáró alsófoku biróságoknak. Erre pedig szükségünk lesz azért, mert az úgynevezett czégügyekkel összefüggésben lévő magánjogi kérdések túlnyomó részét a Pp. a kir. járásbíróság hatáskörébe utalja. A Pp. 2. §-a szerint a bennünket közelebbről érdeklő ügyek közül az eddigi eljárással szemben értékre való tekintettel a következők utaltattak a járásbíróság hatáskörébe: a) a közkereseti és betéti társaság tagjainak, alkalmi egyesülések részeseinek és a Kt. 5. §-ának utolsó pontja értelmében kereskedelmi társaságoknak tekintendő egyesületek tagjainak egymás közötti, valamint egy részről a kereskedelmi társaságoknak vagy azok tagjainak, másrészről pedig az ily társaság felszámolóinak a társasági viszonyból felmerülő keresetek a társasági viszony megszűnése után is, kivéve a tag által a társaság feloszlatása iránt inditott pereket, a melyek a törvényszékhez tartoznak (2. §. 5. p.) ; b) valamely részvénytársaság alapitói és a részvényaláirók közt e viszonyból származó keresetek ;