Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A polgári perrend és a czégjog

78 Df NITSCHE GYŐZŐ sei szellemének és előnyeinek kellő megértésével a törvényszék minden egyes tényezője hivatását saját hatáskörében ideális ügyszeretettel és lelkes buzgalommal teljesiteni fogja, ugy a törvényszéki bíráskodás színvonalának hanyatlásától tartanunk nem kell és bizodalommal nézhetünk polgári igazságszolgáltatásunk szebb korszaka elébe. Facta loquunturl A POLGÁRI PERREND ÉS A GZÉGJOG. Irta: Dr. NITSCHE GYŐZŐ. A Kt. I. részében szabályozott, nem peres kereskedelmi ügyek, az úgynevezett czégügyekben a biróság közigazgatási hatóság funktióját teljesíti, vagyis elsősorban nem a felek magánviszonyait szabályozza, hanem a felek magánjogát a közérdek szempontjából veszi bírálat alá. A kereskedő bizonyos tekintetben a közélet funktionariusa s igy működése, anyagi helyzete, eljárása kell, hogy némileg más elbírálás alá essék, mint a magánegyéné. A kereskedő állása a közönséggel szemben, ugy kereskedőtársaival szemben bizonyos kautélákat igényel, a melyeket a magánjog nem nyújt és a melyeket a magánjogi szabályozás ki nem merit. A hitel igénybevétele egyrészről, másrészről a hitelezés, a kereskedőnek a neve, az üzleti áruk, az előállitási mód nem kizárólag a kereskedőnek magánügye, hanem bizonyos befolyást gyakorolnak a kereskedő jogi állására a közönséggel szemben; a védjegy, a mustra, a szabadalom mindmegannyi közigazgatási intézkedést tesz szükségessé s kizárólag mint a kereskedő magánjoga Ítélkezés tárgyává nem tehető. Viszont azonban természetes az is, hogy a kereskedőnek a közönséggel szemben fennálló jogviszonyai sok tekintetben annyira össze vannak fonódva a kereskedő magánjogával, hogy a kettőt egymástól elválasztani szintén lehetetlen.