Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A perfüggőség az uj perrendtartásban

D? PAP JÓZSEF pedjg a IX. czim a meghagyás kézbesítésének hatályára vonatkozólag külön intézkedést nem tartalmaz, az általános szabálynál fogva a perfüggőség itt is megáll. Ugy az irodalomban, mint a gyakorlatban sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, vájjon a csődbejelentés és a közadós elleni fizetési kereset perfüggőségi viszonylatban állhat-e?* A csődtörvény 126. §-a szerint a csődhitelezők igényeiket tartoznak bejelenteni és felszámítani. A felszámolási tárgyalásnál valódinak elismert és sorozott követelések a csődtömegből quotális részben kielégíttetnek. A csődeljárás befejezése után a csődtörvény 238. §-a alapján a meg nem támadott követelések tekintetében a volt közadós ellen kielégítési végrehajtás rendelhető el. A bejelentési eljárás azonban nem zárja ki, hogy a csődtörvény 5. §-a alapján a közadós elleni teljesités iránti, kereset be ne adassék. Nézetünk szerint akár a kereset adatott be előbb és utóbb a csődbejelentés, vagy megfordítva, nem lehet szó perfüggőségről. Nemcsak azért nem, mert a kereset perbeli, a csődbejelentés pedig perenkivüli cselekmény és perfüggőség csakis perek között képzelhető, de annál az oknál fogva sem, mert a csődbejelentés folytán a csődvagyonból, a kereset folytán pedig a közadós saját tevékenysége által szerzett és a csődtömeghez nem tartozó vagyonból keres a hitelező kielégítést. Rendes bíróságnál és választott bíróságnál is indulhatnak meg keresetek ugyanazon jog iránt. Ha a választott bíróság előtt folyik a per, később pedig ugyan e jog iránt a rendes bíróságnál adatik be a kereset és történik idézés, alperes perfüggőségi kifogással nézetünk szerint nem élhet, csupán azt hozhatja fel pergátló kifogásként, hogy a kérdéses ügyben a választott biróságnak kell eljárni, mert a létrejött választott bírósági szerződés fennforgása oly perakadály, a mely lehetet* Hellwig: Lehrbuch des deutschen Civilprocessrechts. III. Bd. 219. la