Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A perfüggőség az uj perrendtartásban

A PERFÜGGŐSÉG AZ UJ PERRENDTARTÁSBAN. lenné teszi a rendes biróság előtt a pernek szabályszerű létrejöttét (Pp. 180. §. 4. pont). Nemcsak keresettel lehet azonban jogokat érvényesíteni, de kifogásokkal is. Alperes védelmére oly tényeket hozhat fel, a melyek a felperes által érvényesített jogot már eredetileg kizárják vagy pedig később egészben vagy részben megszüntetik. A kifogások, ideértve a beszámitási és a megtartási jog kifogását is, sohasem szülhetnek perfüggőséget. Ez nemcsak a Pp. egyenes szószerinti rendelkezéséből folyik, a mely a keresetre hozott idéző végzés kézbesítését irja elő a perfüggőség előfeltételéül, de dogmatikailag is teljesen indokolt, mert a kifogások folytán, ha azoknak hely adatik, nem az döntetik el a biróság által jogerejüleg, hogy a kifogásilag érvényesített jog, illetve igény fennáll-e vagy sem, csupán az, hogy a kifogások megszüntetik-e a keresetileg érvényesített jogot? III. A per függőség lényege azt eredményezi, hogy a megindított per folyama alatt ugyanazon jog iránt ujabb pert indítani nem lehet. A súlypont tehát azon fekszik, hogy a két pernek ugyanazon jog iránt kell folyni, identikusnak kell lenni. Hogy a későbbi pernek tárgya ugyanez-e, mint a korábbié, azt azon elvek szerint kell eldönteni, mint a jogerősség kérdését.* Irányelv itt az, hogy a pernek a tárgya a felperes által allegált kereseti alapon nyugvó kereseti kérelem, nem pedig a kereseti alap, annak egyes részei és elemei. Minthogy az itélet nem egyéb mint bizonyos, a keresetben felhozott és per során valónak elfogadott tényállás jogi következményeinek a megállapítása : jogerőssé nem az elvont jogtétel lesz, de in concreto a per során, a támadási és védelmi eszközök kapcsán jogilag minősített és valóknak ismert tények csoportjából vont jogi következtetések. Suly helyezendő arra, hogy nem áll elő mindig ugyanaz * Dr. Pap József: A peres eljárás félbeszakítása, felfüggesztése és szünetelése 95. és köv. lap.