Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A perfüggőség az uj perrendtartásban

DF PAP JÓZSEF duobus Judicibus. Büntetése pedig igen szigorú volt, t. i. perpctua omissia causae az ügynek bárha különben a legigazságosabb lett volna is, örökös elvesztése (exceptio peremtoria).* Az 1868. évi LIV. t.-cz. csak homályos, kétes intézkedéseket tartalmaz a perfüggőségről, a perrendi novella nem is emliti e perjogi fogalmat, a mi ujabb jogrendszerünkben a perfüggőségről kifejezetten csak a Sommás Törvény intézkedik. A Pp. lényegileg és nagyjában véve a S. T.-nyel conform módon intézkedik a perfüggőségről és ennek hatályairól, a 147. §-ban, ahol a perinditás hatályai szabályoztatnak és a 180. §-ban, a mely a pergátló kifogásokról rendelkezik. A perfüggőség kezdetét veszi.a keresetlevélre hozott idéző végzés kézbesítésével. Ez az általános szabály. Nem áll tehát még be a perfüggőség sem a keresetlevél beadásával, sem az idéző végzés kibocsátásával, sem az idéző végzés kézbesítésének megkísérlésével, hanem kizárólag az idéző végzés kézbesitésével. Kivételesen idéző végzés kézbesítése nélkül is keletkezik perfüggőség, a szóbeli tárgyalás alkalmával az ellenfél jelenlétében szóbelileg előadott kereset előterjesztésével. Tudjuk, hogy a keresetlevéllel nem közölt kereset tekintetében a perindításnak, valamint a keresetlevél beadásának hatályai akkor állnak be, mikor benyújtják a keresetet a tárgyalási jegyzőkönyvhöz leendő melléklés végett, a járásbirósági eljárásban pedig, mikor a keresetet jegyzőkönyvbe veszik (Pp. 147. §. u. bek.); a végitéletet megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig a peres felek egymás ellen uj keresetet, illetőleg viszonkeresetet támaszthatnak (Pp. 189. §.). Ha az ellenfél jelen van, a bíróság az uj keresetre a perfelvételi tárgyalást és folytatólag az uj pernek érdemleges tárgyalását is nyomban megtarthatja. Ily esetben a perfüggőség hatálya azonnal az uj kereset, illetve viszonkereset szóbeli előterjesztésével kezdődik. * Kelemen Imre: Magyar Hazai Polgári Törvény j kötet. 77. 14-, §