Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - Az informáczióról

48 AZ INFORMÁCZIÓRÓL. mére vonatkozó minden megbeszélés, tehát a szóbeli tárgyaláson előterjesztett bármely kérelem ismétlése, támogatása vagy beajánlása. Ellenben a per tárgyalásának előkészítésére irányuló vagy hasonló jellegű kérelem tárgyában érintkezhetik biró és fél, mert ez informácziónak nem minősithető. Az igazságügyi bizottság szükségét látta külön kiemelni jelentésében, hogy a tilalom egyáltalában nem zárja el a felet attól, hogy «megengedett kérelemmel, vagy valamely bejelentéssel» forduljon a bíróhoz. Ennek kiemelése teljesen felesleges volt, mert ha a törvény valamit megenged, ugy az nem lehet tilos, épp oly kétségtelen az is, hogy egy a biróhoz intézett bejelentés nem informáczió. Ha azonban az idézett jelentés azt mondja, hogy informáczió alatt nem lehet érteni «ha a fél a maga tájékoztatása, vagy tanácskérés végett keresi fel a birót» ugy ez a kijelentés aggályos. A biróságnál folyamatban lévő ügyben a fél a bírótól egyáltalán nem kérhet tanácsot, a biró nem ügyvéd és nem képviseli a felek érdekeit. A «tájékoztatás*) megengedett voltához is szó fér. Ha a fél azért fordul a biróhoz, hogy rendelkezéseinek mivolta iránt tájékozódjék, ez nem eshetik kifogás alá. De ha a tájékoztatás alatt bármely a per érdemét érintő felvilágosítást is lehetne érteni, ugy ez a legbiztosabb uton visszavezetne az informáczióhoz. A fél, vagy bárki más ismét alkalmat nyerne felvilágosítások czimén privátdiskussiókat folytatni. Az igazságügyi bizottság jelentése itt nem nyújt anyagot, mely alkalmas volna homály esetében az érdekelteket útbaigazítani. Nincs is szükség erre, mert mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy mit jelent az informáczió. A tilalom első sorban a bíróságok kötelességérzetének védelme alá van helyezve és ez elég garanczia, hogy az informáczió a perrendtartás életbelépésével csak mint a mult szomorú emléke fog élni.