Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - Az igazmondás a polgári perben

AZ IGAZMONDÁS A POLGÁRI PERBEN. nem merül-e fel az az aggodalom, hogy háromfoku jurisdictiót mi aligha állithatunk be. Mert hiszen a döntvényjog modifikálása után a jogegység védelméről, az igazságszolgáltatás egyöntetűségéről kellőképen történt gondoskodás. Figyelembe véve azt a tapasztalatot, a mi a S. E. törvény nyomán általános jelenségként mutatkozott, hogy az elsőfokú ténybiróság előtti eljárás jelentőségét vesztette, a per tárgyalásának súlypontja áthelyeződött a felebbezési bíróságok előtti eljárásra, nem alapos-e az aggodalom, hogy a felülvizsgálati jogorvoslat és az eljárás jelentőségben nyervén eszközeiben, melylyel a ténybiróság ítélkezését felülvizsgálhatja, erősödvén, mint utolsó fórum sokkal terjedtebb mértékben lesz igénybe véve, természetesen a sikeres eredmény nagyobb kilátásával s a változott jogkörénél fogva sokkal terhesebb és szélesebb körű tevékenységre fogja utalni a revizionális biróságokat (gyakori feloldások, bizonyitási felvétel a felülvizsgálati eljárásban). A jogkérdés birája helyébe a ténykérdés harmadfokú birája lépett,ennek következményeit hamarosan meg fogják érezni a felsőbíróságok. AZ IGAZMONDÁS A POLGÁRI PERBEN. Irta: Dr. GAÁR VILMOS. A polgári per az állam által a félnek rendelkezésére bocsátott védelmi eszköz, a melynek segitségével jogát kétségtelenné teheti. Az önbíráskodást az állam nem engedi meg; a védelemre szoruló jogot ő maga védi meg. A polgári pernek czélja ennélfogva nem lehet más, mint az anyagi igazságnak érvényre juttatása. Az, hogy ezt a czélt nem mindegyik esetben éri el. nem szolgálhat okul arra nézve, hogy ennek a tételnek helyességét kétségbevonjuk. A feleken áll az, hogy a perben az igazság kiderítessék; ha ők nem járulnak hozzá, hogy ez igy történjék, azért nem a pert, hanem csak a feleket lehet hibáztatni,