Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A ténymegállapítás felülvizsgálata

A TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS FELÜLVIZSGÁLATA. 37 van ugyan indokolás, de lényegileg nincs, i Plósz Jogász-e. 1812. 27. füzet). Ámde az uj jogszabályok szerint a tényállás valóságának vagy valótlanságának megállapitását azon az alapon is felül lehet vizsgálni, hogy a megállapítás nyilvánvalókig helytelen ténybeli következtetéssel történt. Itt nyilik a lehetőségeknek a iegtágabb tere, mely tulajdonképen a felülvizsgálat mint jogorvoslat lényegét is átváltoztatja. A felülvizsgálat immár a körülmények egész sorozatát jogkörébe vonhatja, melyeket eddig vagy egyáltalában nem lehetett vagy csak mesterséges indokolással lehetett revizió alá vonni. Eltekintve a szokás, gyakorlat, köztudomás kérdéseitől, a tévedés, tudomás, jó-, rosszhiszem, joglemondás, jogfenntartás, kényszerhelyzet, erkölcstelen életmód, feslett életmód, fizetés megszüntetésének ténye, szükséges volt-e a kiskorú részéről rendelt áru, a hitelezőket kijátszó szándék, vis major, mulasztás a causalitás a kártéritésnél, szavatossági hiba, értéknövekedés, szolgálati szerődés dijazása, orvosi, ügyvédi stb. dij, minőségi hiány, piaczi ár, áru használhatlansága stb. stb. Mindez esetekben a felülvizsgálati bíróság, mert bizonyitásfelvétel és mérlegelés nélkül teheti, helyre állithatja a tényállást. A felülvizsgálati bíráskodás tehát valóban rendes harmadfokú bíráskodás, melylyel ép ugy gyakorolja a jurisdictiót a felülvizsgálati bíróság, mint a hannadbiróság. A felülvizsgálati alap tágitása matematikai hizonyossággal el fog vezetni a revizionális biróságok túlterheléséhez. így van ez Ausztria és Németország revisionális biróságainál is. A német perrendtartás javaslatában már benne volt a védekezés lehetősége, a «Difíormitátsprincip>>. Ezt elejtették. Az 190V év június 9. «tehermentesitési» törvény a felülvizsgálat indokolásának kötelességét irja elő s voltaképen arra az alapra helyezkedik a tehermentesítés érdekében, a melyet mi az uj perrendtartásunkban elejtettünk.