Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7-8. szám - A polgári törvénykönyv bizottsági javaslata

49& DS ALMÁSI ANTAL sitását\ könnyen megoldható a «jogosított előadások» divatbahozásával (mely helyes eszmét a pozsonyi egyetem szakvéleménye elismerésre méltóan kezdeményezi . Ugyanez áll a magyar magánjog történetére és az általános jogtanra is. Az egész idevágó tananyagnak félévről-félévre való körültekintő felosztása, a szükséges számú kollégiumokról való gondoskodás megfelelő tanerők között nem okozhat nehézséget. így azután megvan a módja a magánjogi oktatás valóban intenzívvé tételére, a nélkül természetesen — és erre gondosan kell ügyelni —, hogy ez által államtudományi oktatásunk méltán elfoglalt előkelő szerepe és példás érvényesülése bármi sérelmet szenvedjen. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV BIZOTTSÁGI JAVASLATA. Irta: Dr. ALMÁSI ANTAL. i. A képviselőházi külön bizottság vas kitartással jutalmazta az igazságügyminiszter törhetetlen erélyét. Az európai világháború zajában is megjelent a polgári törvénykönyv törvényjavaslatának bizottsági szövege és indokolása. A Javaslat a bizottság programmját teljesen beváltja. Tudatosan igyekszik arra, hogy a hazai jog értékes és sajátos elemeinek megtartása mellett is egységes modern jogot teremtsen. A bizottság a szaksajtó utján közzétett és a közvetlenül beérkezett kritikát mindenütt figyelembe vette és szinte szakaszról-szakaszra mutatható ki az a termékenyítő hatás, a melyet tizenöt évi hazai munkánk és az utóbb megszólalt külföldi kiválóságok * a végleges szövegre gyakoroltak. * A Jogállamban a külföldi legelső jogtudósok közzétett véleményei közül Kohleré (1914. évf. í. füz.j a feleség lakóhelyének megállapításának mellőzésénél, Lotmaré (1914. évf. 6. füz.) az 1500., 1 $26., íjjo., 1565. §-oknál, valamint általában a munka jogviszonyainak szabályozásánál vétetett figyelembe.Tekintettel volt a bizottság Kipp (191$. évf. 4., 5. füz.) kimerítő véleményére pl. az 1694. §-nál és egyebütt. Sajnos, de ugy látszik, csakis a vonatkozó joganyag bizottsági tárgyalásánál későbbi közzététele folytán részesült mellőzésben Krückmannak (191 $. évi 4. és t>. f.) a lehetetlenülésre vonatkozó kitűnő véleménye, a melyet a képviselőház plenumában meg kellene szívlelni.