Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7-8. szám - A polgári törvénykönyv bizottsági javaslata

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV BIZOTTSÁGI JAVASLATA. 497 Ennek elkészültével a szakkörök feladata még nem ért véget. A kritikának ezentúl sem szabad elhallgatnia.* De a kritikán felül az is szükséges, hogy a Javaslat tartalma az összes rátermett egyének utján arra alkalmas módon a jogászközönség vérébe átmenjen. A% összes rátermett egyének utján — hisz nincs oly sok — -nehogy az anyagi jogot csak bizonyos csoport és csupán egynéhány szempontból taglalja. Alkalmas módon: tudományos módszerrel és gyakorlati czéllal, de korántsem pusztán paragrafus reczitálással és bővített tartalomjegyzékek elmondásával. 2. A bizottsági Javaslat ugy a kritika, mint a dogmatika fokozott fáradozását bőven megérdemli. Nem szüntette ugyan meg a német polgári törvénykönyv szövegezési módját, nem is távolodott e kiváló törvényalkotástól messzebbre, mint a Javaslat első szövege, de azért mégsem tagadható meg tőle az eredeti alkotás jellege. A személyi jog ugy alapvonásaiban, mint részleteiben: a méhmagzat jogképességét (i. §.), a cselekvőképesség struktúráját (2. §.), a fogyatékos elmetehetség joghatását (6. §.), a kiskorúság meghosszabbítását (5. §.), a személyiségi jog meghatározását (17. §.), tartalmát és védelmét (18., 19. §.) illetően teljesen uj. A házassági vagyonjogról, a mely lényegileg hazai fennálló jogunknak törvénybeiktatása és némi fejlesztése, ezt külön tán nem is kell hangsúlyozni. Ép oly kevéssé, mint a nagyrészt ugyanily jellegű és a német tudósok szerint** is az övéktől előnyösen különböző örökjogról. De — az ellenkező látszat ellenére - - önálló a dologi jog is. A dologi jogosultságok szerzésének és vesztésének módjai és különösen a tulajdon (453., 467. §-ok) és az épitményi jog (587. §.) jogczimes szerzési ügylete, az ingyenességnek a jóhiszemű dologszerzéseknél való korlátozása (458. §. II. bek., 386. §., 387. §.), a természeti erők dologjogi viszonyainak meghatározása (334. §.) még az azonos, vagy hasonló szövegű jogszabályt is lényegesen eltérő tartalommal ruházza fel, mint a német törvénykönyv. * L. Krückmann ujabb értekezését e füzetünk 510. lapján. S^erk. ** V. ö. Kipp id. véleményét.