Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 7-8. szám - A magánjogi oktatás reformjához
490 D5 KISS GÉZA tanári létszám mellett is el lehet érni. Csupán két uj egyetemünkön áll fenn ez idő szerint szükséglet még egy czivilisztikai tanszék iránt, ez azonban a jelenlegi állapot változatlan fenntartása esetében is, minden reform nélkül, magától értetődik. II. Továbbá szembeötlő különbség észlelhető a német taniend és a mienk között ez utóbbi rovására az egyes magánjogi kollégiumok szükséges összemüködése tekintetében. Németországban a római jog és a polgári törvénykönyv jogának előadói nagyrészt azonosak. Minden romanista - kivétel nélkül — tanit egyúttal német polgári törvénykönyvet is és viszont: a német tételes magánjog tanárainak túlnyomó többsége előad egyszersmind római jogot is. Ennek igen nagy jelentősége és haszna van. így lehet ugyanis intézményileg gondoskodni egyfelől arról, hogy a római jogi előadások a mai jogrendszertől és jogélettől el ne szigetelődjenek, élettelen régészkedésekké ne váljanak, másfelől, hogy a tételes magánjog előadása a megkívánt mélységet és szolid tudományos alapot ne nélkülözze. Az a profeszszor, a ki állandóan — kötelességszerűen — foglalkozik modern joggal, sohasem fogja elveszteni azt a contactust, melyben a római és tételes magánjog tanitásának az oktatási czél érdekében föltétlenül állania kell. Míg ellenkező esetben nagyon fenyegető lehet a veszély, hogy különösen a romanista, a ki a maga tudományos munkálkodását inkább jogtörténelmi irányban fejti ki, a kinek figyelmét főként a történelmi érdekű kérdések kötik le, hova-tovább eltávolodik a mai élő jognak vizsgálatától, azt el is hanyagolja és — egészen érthetően •— egyetemi előadásait is oly tananyag szolgálatába szegődteti, mely az ő egyéni tudományos érdeklődésének felel meg. Mind ez szubjektive, a tanár tudományos búvárkodása érdekében egészen érthető és méltányolható. De vájjon ugyanezt mondhatjuk-e az oktatás egyedül irányadó tárgyilagos szempontjából is ? Szolgálatot tesz-e a jogászképzés ügyének az, ha az első éves joghallgató, kinek a római jogi leczke hallgatása révén a jog alapvető fogalmait, a jogászi gondolkodásmód elemeit, a'magánjog rendszerének