Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7-8. szám - A magánjogi oktatás reformjához

A MAGÁNJOGI OKTATÁS REFORMJA. 49I fundamentális tételeit kellene — még pedig a kifejlett római jog örökbecsű forrásemlékeinek közvetlen tanulmányozása kapcsán — elsajátítania, mindezek helyett élettelen jogtörténelmi búvárkodásokról, a tizenkéttáblás törvény jogrendszerének, vagy talán még ennél is ősibb elsődleges alakulatoknak rekonstruálásáról, avagy épen ez ősi alakulatok egyik-másikának (nexum, sponsio, manus iniectio, etc.) még részletesebb elmélyített kifejtéséről, továbbá római régiségtanról, papyrus kutatásról, interpolatiókról, stb. hall ? Már pedig ez az állapot bekövethezhetik, ha a római jog előadója épen csakis «romanista», a ki esetleg évek hosszú során át kizárólag ilyen problémákkal foglalkozik és nincsen mintegy rákényszerítve modern tételes jogot is művelni. Ha már a múltban észlelhető volt akárhánvszor ilyen félszeg helyzet, még sokkal inkább lehet attól tartani ma, midőn a római magánjogi dogmatika müvelése hovatovább a tételes magánjog feldolgozása körében érvényesül, mint ennek nélkülözhetetlen előföltétele, a tulajdonképeni római jogi tanulmányos irodalom azonban kifejezetten történelmi irányban fejti ki kutató munkásságát. Egy pillantás a «Zeitschrift der Savigny Stiftung für Rechtsgeschichte» (Romanistische Abteilung) ujabb köteteinek tartalmára eléggé mutatja ezt, szemben ama folyóiratokkal, melyekben a pandektajogi dogmatika nyer földolgozást, melyek azonban ma már kifejezetten modern jogi folyóiratok (Iherings Jahrbücher, Archiv für die Zivilistische Praxis, Archív für Bürgerliches Recht, Grünhuts Zeitschrift für das Privát- und öffentliche Recht der Gegenwart, stb.). Ezért van oly üdvös hatása a német tanrendszernek, mely a római jogászt a tételes magánjog tanítására is fölhasználja. Ugyanaz a Mitteis i Leipzig), ki a graeco-egyiptomi papyrologia jogtörténelmének megalapítója és a ki immár évtizedek óta úgyszólván élete munkájául tűzte ki e tudományterület müvelését, a római magánjog rendszerének hat órás kollégiuma mellett e félévben a polgári törvénykönyv dologi jogi részét ís előadja heti négy órában. Gradenwitz (Heidelberg), a papyrusok jogának másik nagyhirü müvelője, kinek tudományos irodalmi