Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

444 BÍRÓI GYAKORLAT. Ükből származtatott kártérítési igényeket nem tehet szorosan a szolgálati szerződésből, illetőleg szállásadási, ellátási és fuvarozási jogviszonyból eredőknek tekinteni. Ebből következik, hogy az emiitett baleseti igényeknek érvényesítése nem vonható a Pp. i. §. 2. e. és g. pontjai alá. Vagyis az ily igények iránt indított perek nem a pertárgy értékére tekintet nélkül tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, hanem a Pp. 1. §. 1. pontja értelmében, ha a pertárgy érieké 2500 koronát meg nem halad. b) A kártérítési kötelmen alapuló kérdéses baleseti káiíéritési igényeket eltérő jogalapjuknál fogva a tartási vagy élelmezési követelési megállapító jogviszonyból eredő követeléseknek sem lehet minősíteni. E szerint a baleseti kártalanítási követelések iránii perek tárgya éúékének meghatározásánál (Pp. 6. §. 6. pontja) nem lehet a három évi tartási vagy élelmezési értéket alapul venni, hanem az egyéb járadékok és más időszakos szolgáltatások iránti perekre nézve előirt azt a számítási módot kell alkalmazni, mely szerint a pertárgy értékéül, ha a jogviszony fennállásának időtartama korlátolt, de bizonytalan, az évi szolgáltatások értékének tízszeresét kell venni. c) Ugyanebből az elvi álláspontból folyik, hog)r a baleseti kártalanítási igények tárgyában hozott eköbirósági Ítéletek végrehajthatósága megítélésénél a Pp. 415. §-a 3. pontját, mely a tartási vagy élelmezési kötelezettségben marasztaló ítéletekre vonatkozik, nem lehet alkalmazni. A megállapodás mind a három részében helyes. A Pp. 1. §. 2. g. pontjának egyik kifejezett indokául az ott felsorolt perek egyszerűsége szolgált, a mi nem vonatkozhatik az 1874 : XVIII. t.-cz. alapján felmerülő jogvitákra. És a midőn a Ppé. 5. ij-a kifejezetten hatályon kívül helyezi az 1874 : XVIII. t.-cz. 8. §-át, mely szerint az ily perek a jegyzőkönyvi eljárás szabályai szerint voltak tárgyalandók, ezt bizonyára azért teszi, mert a Pp. a törvényszéki eljárásban nem jegyzőkönyvi tárgyalást, hanem csak szóbeli tárgyalást ismer. Tehát a Ppé. 3. §-a is abból indulhatott ki, hogy az 1874: XVIII. t. czikken alapuló perek — a 2500 keronás értékhatáron fölül — ezentúl is a törvényszékhez tartoznak. A 6. ás 415. S-ok értelmezése is helyes ; mert a S. E. 117. §-ában is kifejezést nyert, hogy a tartási és élelmezési követelésektől az egyéb járadékokat meg kell különböztetni. A Pp. 415. §-a tudatosan mellőzte az egyéb járadékban marasztaló ítélet végrehajthatóságának kimondását ; és az 1907: XVII. t. czikk — a melynek 2. §-át a Pp. is átvette — világosan csak a kis összegű tartási, és főleg a gyermektartási perek nagyobb részétől akarta a Curiát tehermentesíteni. A három évi számítási kulcs tehát oly életjáradékokra, melyek nem kizárólag tartás vagy élelmezés czéljaira szolgálnak, nem alkalmazható.