Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

BÍRÓI GYAKORLAT. 445 A kellően megidézett, de meg nem jelent tanú elmaradásával okozott költségek megtérítése és számításba vétele a perköltség megállapításánál. A Pp. 2pó. §-a értelmében a kellően megidézett, de meg nem jeleni tanút az elmaradásával okozott költségben el kell marasztalni, hacsak a felek annak ugy a tanú, mint egymás elleni érvényesítéséről le nem mondanak. A feleknek a tanú elmaradása következtében előálló károsodása ugyanis több­nyire abból származik, hogy a tanú ismételt megidé\tetése ujabb perbeli cse­lekmény és uj kiadás felmerültét vonja maga után. És igy a tanú által okozott költség rendszerint a perköltségeknek is része, a melyért a pervitel esélye alap­ján a pervesztes fél szintén felelős. Ebből következik, hogy a tanú terhére megállapítandó költségösszeget az ellenfél ellen megítélt perköltséghez is hozzá kell számítani és abban a pervesztes felet a tanúval egyetemlegesen marasztalni kell, kivéve, ha a tanú terhére megállapított kérdéses költségek kiegyenlítése az ügy adataiból megállapítható. Még megjegyzendő, hogy a tanú elmaradásával okozott költségek alatt csupán azt a többköllséget lehel érteni, mely a tanú megjelenése és kihallgatásának foganatosithatása esetén a felek terhére fel nem merült volna; valamint, hogy a tanúnak az elmaradásával okozott költségekben marasztalását mindig az ügy érdemét eldöntő határozattól külön hozott vég­zésben kell kimondani, mihelyt az elmaradás következtében előállott kár fel­merülte és összege nyilvánvalóvá válik. A megállapodás ellentétben áll a központi járásbíróság 1915 február 6-iki megállapodásával (Jogállam 191 $ májusi füzetének 366. lapján). Utalunk az ott tett észrevételekre. A marasztalás elmaradásához nem szük­séges, hogy a felek a kérdéses költségnek egymás elleni érvényesítéséről is lemondjanak. Elég, ha a tanú elleni érvényesítésről lemondanak. A mulasztási ítélet utólagos meghozatala. Ha az alperes kézbesítési bizonyítványa a perfelvételi határnapig be nem érkezik, ugy a mulasztási feljegyzés az Ítélethozatal iránti kérelemre szo­rítkozik. A mulasztási Ítéletet ilyen esetben csak a vétiv beérkezése után lehet meghozni a felek értesítése nélkül megtartandó legközelebbi nyilvános tanács­ülésen. Az ítélet előadmányát a Tüsz- 152. §-a értelmében mind a három bíró aláírja. Az ítélet kiadmányát pedig valamennyi félnek írásban kell kikéz­besiteni. Az ügyvédi dijaknak a megbízó féllel szemben megállapítása és megítélése az ellenfél ellen. A Pp. 18. §-a értelmében az ügyvédnek a pervitelből folyó diját és kiadásait megbízója irányában nem a per érdemét eldöntő ítéletben, hanem külön végzéssel kell megállapítani. A Pp. 424. és 425. §-ai szerint az ügyvéd

Next

/
Thumbnails
Contents