Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

BÍRÓI GYAKORLAT. 437 E kötelező szabály alól a törvény a keresethet csatolt meghatalmazásokra nézve sem tesz kivételt és igy a meghatalmazás eg)rs\érü másolatainak a kereset többi példányaihoz csatolása nem mellőzhető. Csak igy jut érvényre a Pp.-nek az az egyik főébe, hogy az ellenfél csak a vele közölt okiratokat, illetőleg ezek tartalmának vele a tárgyalás előtt közölt részét köteles figyelembe venni. A Pp. alapjául szolgált törvényjavaslat vonatkozó indokolásában világosan ki van fejezve, hogy a törvényhozó a meghatalmazás másolatainak csatolását szükségesnek és megvalósitandónak találta a^a/ a megokolással, hogy az ellenfélnek tudnia kell, vájjon a meghatalmazás ieijedelme nincs-e korlátozva. Végre a meghatalmazás másolatainak melléklését az azok után esedékes illeték lerovásának kötelezettsége is (1914.: XL1II. i.-c\. 8. §-a) maga után vonja. A per vitelére adott meghatalmazás terjedelmét a Pp. 104. §-a szabályozza. Az — egyebek között — a pernek egyezség utján befejezésére s a peres pénz vagy dolog és a perköltség átvételére és nyugtatványozására is kiterjed. A Pp. 105. §-a szerint a per vitelére szóló meghatalmazásnak törvényes terjedelme korlátozható, még pedig a fenti jogosiiványok (egyezség, pénzfelvétel) tekintetében akkor is, ha a perben az ügyvédi képviselet kötelező. A korlátozás azonban az ellenféllel szemben csak annyiban hatályos, a mennyiben az magába a meghatalmazásba kifejezetten felvétetett. Nem korlátozható a perek vitelére a 102. §. értelmében adott és a fél által a bíróságnál előre bejelentett általános meghatalmazás: mert ez a perhez nincs mellékelve és igy erről az ellenfél nehezebben szerezhet tudomást. A gyakorlatban sokszor fordul elő, hogy alperes a keresetlevél átvétele után az ügyet a felperessel még a tárgyalás előtt bíróságon kivül rendezi, egyezkedik, halasztást kap, a követelést egészben vagy részben kifizeti. A felek meg nem jelenése, az ügy szünetelése rendszerint innen ered. Ez a megoldás csökkenti a bíróság munkáját és a feleknek kevesebb költséget okoz. Ha a felperesi képviselő meghatalmazása a keresetlevél másodpéldányához nem csatoltatott, az alperes nem tudja, hogy a meghatalmazás nem-e korlátoztatott az egyezségkötés vagy pénzfelvétel tekintetében - és igy joghatályosan egyezkedhetik-e a felperesi képviselővel, illetőleg fizethet-e az ő kezéhez ? Elmehet ugyan a bírósághoz és megtekintheti az eredeti meghatalmazást, vagy tudakozódhatik közvetlenül a felperesnél; de •ez — különösen a más helyen lakó alperesre nézve — nehézséggel, költséggel, időveszteséggel jár és meghiúsíthatja az ügynek tárgyalás nélküli rendezését. Ha tehát az alperes nem akarja magát a kétszeri fizetés veszélyének vagy annak kitenni, hogy felperes megtagadja a képviselőjével kötött bíróságon kívüli megállapodás elismerését : kénytelen lesz, a felperesi