Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

438 BÍRÓI GYAKORLAT. képviselő mellőzésével, magához a felpereshez fordulni, vele egyezkedni, illetőleg az ő kezéhez fizetni. Ez sérelmes lehet a felperesi képviselőre, a kinek — az alperessel nem közölt — meghatalmazása tényleg nem volt korlátozva és a kinek — a meghatalmazójával fennálló viszonynál fogva — a pénzfelvételhez jogos érdeke lehetett. De az is előfordul, hogy — az idő rövidségénél fogva — a felperes az alperessel létrejött megállapodásról, az alperes által teljesített fizetésről nem képes az ügyvédjét idejekorán értesíteni; utóbbi a tárgyalást megtartja és a bíróság mulasztásos ítéletet hoz az alperes ellen, a ki — a felperessel létrejött megállapodásra támaszkodva — a tárgyalási költség viselését vagy az ítéletben megszabott teljesítési határidőt magára nézve sérelmesnek tartja és a 460. §. alapján ellentmondással él. Nagyon valószínű, hogy a bíróság — a 451. §. első bekezdése és min. indokolása értelmében — a perfelvételi tárgyalás, az ellentmondás és az ellentmondás folytán tartott tárgyalás költségeivel a felperest fogja megterhelni, a ki a meghatalmazás másolatának az alperessel való közlését elmulasztotta és így végeredményben oka volt annak, hogy alperes a felperesi képviselőnek nem fizethetett és hogy a tárgyalás — megállapodásellenesen — megtartatott. Látjuk tehát, hogy a meghatalmazás másolatának közlése ugy az ügymenetnek, mint mindkét félnek is érdekében áll. Felhozatott az az ellenvetés, hogy az alperesi képviselő meghatalmazása is korlátozható és a bíróság mégsem követeli be ennek a másolatát, hanem megelégszik azzal, hogy felperes azt a becsatoláskor vagy azután eredetben megtekintheti. Ez az érvelés nem alapos. Mert a felperesnek — minden nehézség és költség nélkül — módjában áll az alperesi képviselő meghatalmazását akkor, a mikor azt a határnapon a bíróságnál bemutatják, azonnal eredetiben megtekinteni és annak terjedelméről azonnal tudomást szerezni; ha pedig az alperesi képviselő még a perfelvételi határnap előtt, vagyis meghatalmazásának a bíróságnál való bemutatása előtt, akar a felperessel vagy a felperesi képviselővel bíróságon kívül tárgyalni, egyezkedni, utóbbi úgyis csak akkor tartozik vele szóba állani és csak ugy fog vele megállapodni, ha az alperestől nyert meghatalmazását és annak terjedelmét kellően igazolta. Azok az okok tehát, melyek a felperesi képviselő meghatalmazásának közlésére nézve mérvadók, az alperesi meghatalmazásnál egyáltalán nem forognak fenn. Utóbbinak a másolatára tényleg nincs szükség. Épen ezért nem is lehet a két kérdést egyformán elbírálni; és igy a törvényszék elvi döntése csak helyeselhető. Pp. 137. §. Uj határnap kitűzése iránti kérvény példányainak száma. A Pp. 137. §-a kivételek megállapítása nélkül állítja fel a\t a szabályt, hogy a szóbeli tárgyaláson kivül előadható kérelmei és bejelentést magában