Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

TÖRVÉNYELŐKÉSZ ITÉS Hantos Elemér, Nemess Zsigmond és Jakabffy Elemér képviselők működtek előadókul. A bizottság az 1914. év elején kezdette meg tanácskozásait és több mint 40 ülésre terjedő lelkiismeretes munkássággal felelt meg feladatának. A mult nyár derekán a bizottság már elkészült az első három főrész (személyi- és családi jog, dologi jog, kötelmi jog) és az öröklési jog egy részének tüzetes és beható tárgyalásával, mig az öröklési jog többi részét a télen tartott ülésszak alatt tárgyalta végig. A bizottság munkáját megkönnyítette, hogy a bizottság tárgyalásaival párhuzamosan az igazságügyi minisztériumban dr. Tőry Gusztáv államtitkár elnöklete alatt — a gyakorlati jogélet kiváló szakembereinek közreműködésével — külön szakbizottság vizsgálta át az ország egész jogászközönségének köréből egybegyűlt nagyterjedelmü bírálati anyagot és ennek a vizsgálatnak az eredményeit terjesztette a kormány módosító indítványok alakjában a képviselőházi bizottság elé. A bizottság az egész törvényjavaslaton végig számos szabatosbitást és kiegészítést tartott szükségesnek, s ehhez képest a bizottsági szöveg — teljesen uj számozással — mint önálló uj szöveg fog a további tárgyalások alapjául szolgálni. A javaslaton teit főbb elvi változások közül különösen a következők •emelkednek ki : A személyi- és családi jogról szóló első részben a bizottság a gyámság alá helyezés alapjai közül az elmebetegség és az elmegyengeség kategóriáit elmebaj elnevezése alatt egyesitette s az ily okból történt gyámság alá helyezésnek hatásait az egész vonalon egységesen állapította meg. Viszont a gyámság alá helyezés alapjainak körét a fogyatékos elmetehetség kategóriájával bővítette, a melyet mint az elmebaj és a normális elmeállapot között fekvő súlyosabb jellegű rendellenes elmeállapotot feltételes gyámság alá helyezési okként fogadott el s egyéb vonatkozásokban is gondoskodott arról, hogy az érintett kategória alá eső, másként csökkent szellemi képességűnek is nevezett egyének részére a szükséges magánjogi védelem a tudományos kutatások uiabb eredményeinek megfelelően biztosittassék. Továbbá bővítette a személyiség védelmére irányuló szabályokat a személyiség jogának pozitív meghatározásával s a képmáshoz és a levéltitokhoz való jog védelmének, továbbá annak kiemelésével, hogy a személyiség joga a kegyelet által megszabott határok között a halál után is védelemben részesül. A küzszerzeményre vonatkozó szabályok körében a külön vagyon értékének megállapítására nézve a fennálló joggyakorlatnak a Tj. rendelkezéseinél igazságosabb elveit emelte érvényre ; a halál utánra halasztás kedvezményét a méltányosságnak megfelelőbben szabályozta ; a közszerzeményi követelés büntetésből való elvesztésének eseteit pedig a házastárs legsúlyosabb bűntetteire korlátozta. A törvényes származásra vonatkozó jogszabályokat szilárdabb jogi