Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata
TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS. alapra helyezte s az érvénytelen házasságból való származás törvényesítő erejét a vérfertőző és házasságtörő viszony eseteiben a házastársak rosszhiszeműségétől függően kizárta ; a törvényesség megtámadására a férjen kivül a gyermeket is feljogosította olyan esetekben, a midőn ez nem sértheti a férj és az anya jogos érdekeit ; harmadik személyeknek azt a jogát pedig, hogy a férj halála után a gyermek törvényességét kétségbe vonhassák, a mai joggyakorlatnak megfelelően szigorúbb feltételekhez kötötte. A rokonok eltartására vonatkozó rendelkezéseknél különös gonddal őrködött a bizottság azon, hogy a nyomorban sínylődő hozzátartozókkal szemben gyakran tapasztalható igazságtalan bánásmódnak meglegyen a hatályos ellenszere. A törvénytelen gyermekekre vonatkozó rendelkezések tekintetében a bizottság mindenekelőtt az elnevezést a Tj. által e részben követett s a bizottság által is helyeselt humánus irányzatnak jobban megfelelő ((természetes gyermek» kevésbbé megbélyegző elnevezéssel cserélte fel. Az elismert törvénytelen gyermekekre vonatkozó rendelkezéseket pedig a bizottság mind ebben a részben, mind a Tj. többi részében is egészen törölte, tekintettel azokra az aggályokra, a melyek ez intézménynyel szemben főként a törvényes gyermekek és a házastárs jogai, valamint a házassághoz fűződő nagy társadalmi érdekek szempontjából felmerültek. A második részben (dologi jog) a dolgokról szóló czimben a bizottság kifejezetten utalt arra, hogy dolgoknak kell tekinteni a loguralomnak alávethető természeti erőket is, a mennyiben a dolgokra vonatkozó szabályok reájuk illenek. A telekkönyvről szóló czimben a bizottság törölte a telekkönyvi bekebelezés és előjegyzés előfeltételeinek meghatározására vonatkozó rendelkezést, a mit a legszorosabban összefügg a telekkönyvi eljárási szabályokkal és éppen azért czélszerübben azok keretében nyerhet megoldást. Az ingó dolgok elbirtoklását tárgyazó rendelkezések körét a bizottság kiegészítette oly rendelkezéssel, a mely szerint harminczkét év elmultával az elbirtoklás ép ugy, mint az ingatlanoknál, a birtokos jóhiszeműségére és a jogalapra való tekintet nélkül is bekövetkezik. A bizottság gyakorlati czélszerüségi tekintetekből elfogadta a tulajdonosi szolgalom intézményét, módot kívánván nyújtani arra, hogy a tulajdonos saját ingatlanán telki szolgalmat egy másik ingatlana jávára is megalapíthasson, a minek különösen nagyobb szabású parczellázásoknál lehet gyakorlati fontossága. A jelzálogjogról szóló fejezetben szűkebbre vonta a bizottság a jelzálogjog terjedelmét a mezőgazdasági jószág tartozékai tekintetében. Minthogy továbbá a jelzálog tulajdonosának nincs mindig módjában, hogy a jelzálogos hitelező kielégítésével egyidejűleg a megüresedett jelzálogi ranghelylyel ujabb kölcsön biztosítására rendelkezhessék, a bizottság ezt lehetővé tevő rendelkezést vett fel.