Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

TÖRVÉNYELÖKÉSZITÉS. A polgári törvénykönyv törvényjavaslata. A magyar polgári törvénykönyv nagy munkája ismét nagy lépéssel közeledett végleges befejezéséhez : a képviselőház külön bizottsága befejezte a törvénykönyvre vonatkozó tárgyalásait és terjedelmes jelentését az általános előadó Nagy Ferenc^ a bizottság által megállapított uj szöveggel együtt a képviselőház ez év május 5-iki ülésében mutatta be. Balogh Jenő igazságügyminiszter az 1913. év október havában terjesztette a képviselőház elé a polgári törvénykönyv törvényjavaslatát. Tizenhárom év szakadatlan munkájának a betetőzője ez a javaslat. Az 1900-ban megjelent első tervezet még nem volt egységes munkálat, hanem a szerkesztők készítette résztervezeteknek csak nagy általánosságban egyeztetett összefoglalása. Az előkészítő bizottságra a tervezet első szövegének és indokolásának közzététele után az a feladat várt, hogy a bírálat eredményeinek felhasználásával az első szöveget teljesen egységes tervezetté dolgozza át. Elkészült a kilencz kötetes Föelőadmány (1902—1906) és megjelentek a Bi\oltsági tárgyalások (1909—1910). Az így nyert terjedelmes anyagot dolgozták fel azután a második szöveg elkészítésével megbízott előadók — a kik csak részben azonosak az első tervezet szerkesztőivel — s ezt az átdolgozott szöveget vették tárgyalás alá a «szerkesztői értekezletek**. A munkát első szakában Vavnk Béla markáns egyénisége irányította, kitől a vezetést Lányi Bertalan szakavatott keze vette át; majd az első tervezet közzététele után a munkássága derekán elhunyt Imling Konrád állt a kodifikáczió élére. Halála után Töry Gusztáv államtitkár, ki a törvényjavaslat előkészítése körül már eddig is nagy érdemeket szerzett, vette át a kodifikáczió vezetését ; ugyancsak ő mutatta be Balogh Jenő igazságügyminiszter jelenlétében és nevében 1915. év május 25-én a Magyar Jogászegylet felejthetetlen diszülésén a törvénykönyv második tervezetét. A képviselőház ennek a nagyszabású és egész magánjogi jogrendszerünket átalakító törvényalkotásnak tárgyalására ötven tagu külön bizottságot küldött ki, mely elnökévé id. Erdély Sándort — a kódex rendszeres munkálatának szervezőjét és megindítóját — általános előadójává pedig Nagy Ferenczet választotta meg. Az egyes részekre nézve Heinrich Antal, Illés József, Slezák Lajos, Almássy László, Schuller Rezső, Niamessny Mihály,