Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 6. szám - Jogerő a közigazgatási intézkedések területén
420 WLASSICS GYULA közigazgatási tények belső jogi természetét, nem keresték a különféle tipusok összefoglaló és szétválasztó elemeit, melyek épen különféleségüknél fogva nem tűrik el az anyagi jogerejüség homogén megítélését, sem a contentiosus csoporton kivül eső közigazgatási ügyek területén nem számoltak le kellőleg azzal, hogy ott is a szerzett alanyi jog hatása alatt az anyagi jogerejüségnek bizonyos korlátok között ugy a közérdek, mint az alanyi jog szempontjából érvényesülnie kell. A jogerejüség kérdésének kétségen kivül erős kapcsolata van a contentiosus ügyekkel, sőt magával a közigazgatási eljárás szerkezetével is. A contentiosus terület és a peres formák között mozgó eljárás kétségkívül bővebben termő terület az anyagi jogerejüség részére, mint a discretionarius ügyek csoportja és a formátlan eljárás. De sem magából a contentiosus ügyből, sem a contradictorius eljárásból, mint okból, nem következik feltétlen a~ anyagi jogerejüség logikai okozata, hisz ma már kimutatta a tudomány, hogy vannak rendes bírósági és közigazgatási birói ítéletek isr a melyek anyagi jogerőre épen az ügyek belső természete miatt nem emelkedhetnek — épen így van a közigazgatási hatóságok előtt lefolytatott contentiosus ügyek több típusában. Viszont a formátlan eljárás sem zárja ki a jogerejüséget, mert a discretionarius ügyekben is adhat a közigazgatási tény szerzett alanyi jogot, mely anyagi jogerejüséget vonhat maga után. Ezért az eddigi mélyen szántó búvárkodások után mindinkább tisztábban bontakozik ki előttünk az, hogy ha sikerül is nagy csoportokra nézve általános szabályt felállítanunk, ez az általános szabály egyenesen megköveteli, hogy ennek keretén belül érvényesüljenek a kivételek, melyek egyfelől a közigazgatási tény belső jogi természetének kutatásán és felismerésén építhetők fel, másrészről elkerülhetetlenül szükséges, hogy a szerzett alanyi jog hatása kellően érvényesülhessen. Következik ebből, hogy azok járnak a fölvetett kérdés szempontjából helyes uton, kik az állami és egyéb hatósági