Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 6. szám - Jogerő a közigazgatási intézkedések területén
JOGERŐ A KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK TERÜLETÉN. 42 I élet legconcretebb működésének, legváltozatosabb jellegű functioinak eredményei, a közigazgatási tények tarka világában nem elégszenek meg csak a nagy csoportok általános tételeivel, hanem egyúttal inductiv munkát is végeznek. Oly munkát, mely az egyes közigazgatási tények benső természetén fölépített típusainak kidolgozására törekszik. így juthat csakis az elmélet arra az eredményre, hogy ki tudja az anyagi jogerőre képes és nem képes közigazgatási tényeket választani, ki tudja jelölni a nagycsoportok összefoglaló elvei mellett a\ egyes típusokra nézve az irányító eszméket is. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a kérdés elmélete mögött rendkívül nagy horderejű gyakorlati következmények állanak. Ép oly veszedelmessé válhatik a közigazgatási tények területén az anyagi jogerő túlhajtott térfoglalása, mint megrendítené a jogbiztonságot, ha az anyagi jogerőre képes közigazgatási tények jogereje (megváltozhatlansága) el nem ismertetnék és ha a szerzett alanyi jog elve fontos közérdek nélkül áldozatul esnék. Az anyagi jogerő túlhajtott térfoglalása sokszor okozza a subjectiv köz- és magánjogok nagy sérelmét, mert biztos szabály hiányában nem egyszer vonulnak a hatóságok a már meghozott határozatok anyagi jogereje mögé és megváltozhatlannak mondanak ki oly határozatot, oly közigazgatási tényt, melynek benső természetével összeegyezhetlen a határozatnak, a közigazgatási ténynek megváltozhatlansága, anyagi jogerőssége. Még szembetűnőbb a visszásság, midőn ugyanaz a hatóság azonos jogi természetű közigazgatási tény egyik esetében a «res judicata» kifogásával jelenti ki megváltozhatlannak első határozatát, másik azonos esetben pedig a fél előnyére cseréli ki uj határozattal a régit, a harmadik azonos esetben hoz ugyan uj határozatot, de a felet «bona fide» szerzett jogától is megfosztja, a negyedik esetben pedig a szerzett jogot tiszteletben tartja, vagy még előnyösebb helyzetbe juttatja a «szerzett jog» birtokosát. Ily helyzetben az Akadémia a pályakérdés kitűzésével kettős czélt kivánt szolgálni. Egyik, hogy a magyar közigazgatási jog-