Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - Az uj csődtörvény előadói tervezete. 1. r.

AZ UJ CSŐDTÖRVÉNY ELŐADÓI TERVEZETE. 4II a kárositottra nézve menthetőbb és tűrhetőbb annak tudatával, hogy más esetben igazságtalanság elkövetve nem lett. Különösen nincsen szükség ilyen önműködő fegyverre ama jogcselekmények hatálytalanítása végett, a melyek erre tényleg rászolgáltak, a melyeket tehát a törvény, illetőleg a T. megtámadhatóknak nyilvánít; mert ha a támadásnak van törvényes alapja, akkor a megtámadandó — a mint a gyakorlat mutatja — az esetek nagy többségében a tömeggondnok egyszerű felhívására siet szerzett jogáról lemondani; inkább az a panasz, hogy akadnak tömeggondnokok, a kik felszólítás előrebocsátása nélkül támadják perrel a csődnyitásról talán még nem is értesült jogszerzőt. Ha a támadott bevárja a pernek a kimenetelét, azt nyilván azért teszi, mert a támadás alaptalanságáról és igazságtalanságától meg van győződve és sértené a jogérzetét, ha ilyenkor a védekezéstől el volna zárva és meghallgatása nélkül ex lege kénytelen volna jogának elveszését tűrni. A T. által felhozott az az indok, hogy az ilyen jogszabály «jogosult érdek» sérelme nélkül «lényeges költséget és számba jövő időt» takarítana meg, — legalább most már — meg nem áll; mert ha alapos a támadás, a támadott fizeti a perköltséget, a csődnyitástól a leltározott vagyon értékesítéséig pedig a dolog természete szerint annyi idő telik el, hogy ez időközben a Pp. uralma alatt a megtámadási perek kényelmesen és minden időveszteség okozása nélkül elintézhetők. Az a körülmény, hogy több külföldi törvény elfogadott volna ilyen, a T. indokolásában is radikálisnak nevezett rendelkezést, még magában véve nem bizonyítana ennek helyessége mellett. Azonban az indokolás által hivatkozott «több külföldi törvény» csak cum grano salis értendő. Mert igaz ugyan, hogy az oly sok irányban elavult franczia code de commerce és az ennek behatása alatt keletkezett belga, norvég és dán csődtörvények a tervezetéhez hasonló rendelkezéseket tartalmaznak; azonban a svéd, a német, a svájczi, a németalföldi, mint modernebb vonatkozó törvények csakis megtámadási jogot adnak; ez