Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - Az uj csődtörvény előadói tervezete. 1. r.

412 DF SICHERMANN BERNÁT utóbbi állásponton vannak az olasz, román és bolgár kereskedelmi törvények is, daczára annak, hogy csődjogi rendelkezéseik nagyjából a franczia jogot követik ; az angol csődtörvény pedig bár bizonyos esetekben (45—48. cz.) a «receiving order» kibocsátásának visszaható erőt tulajdonit némely — különösen végrehajtási — jogcselekményre, 49. czikkében erélyesen védi a «receiving order» kibocsátása előtt harmadik személyek által bona fide szerzett jogokat. Az osztrák csődtörvény fentidézett 12. §-a tehát az ujabb csődtörvényekkel szemben visszaesést jelent; mind a mellett még távolról sem oly veszélyes, mint a T. rendelkezése. Az osztrák törvény u. i. csakis a végrehajtási jogcselekmények hatályát szünteti meg s azokét is csak annyiban, a mennyiben azok által uj külön kielégitési jogok szereztettek. Tehát nem érinti azokat a végrehajtásokat, a melyek már régibb keletű zálogjogok érvényesítését czélozzák (feltehető, hogy ezeket a T. sem akarta érinteni és csak a szövegezésben rejlik a hiba); nem érinti továbbá a zárlatot. Hogy miért kívánja a T. a zárlatot is ipso facto semmisnek nyilvánítani, rejtélyes; hiszen a zárlat magában véve nem ad külön kielégitési jogot, hanem csak konzervatorius, már létező jogok védelmére rendelt intézmény; nincsen semmiféle elfogadható indok arra, hogy a végr. törv. 237. §-ának bármely pontja (1912. LIV. t.-cz. $4. §.) vagy más törvény alapján elrendelt zárlattal szemben a hitelezők, illetve a csődtömeg más helyzetben legyenek mint maga a közadós a csődnyitás előtt volt. Különösen nem érinti az osztrák törvény id. szakasza magának a közadósnak csődnyitás előtti jogcselekményeit, a melyeket pedig a T. semmiseknek jelent, ha azok által valameiy hitelező a kritikus időben «a csődtömeghez tartozó vagyonra olyan biztosítást nyer, a melyhez korábbi jogügylet által jogositva nem volt»; ép ez utóbbi rendelkezés az, a mely a jogbiztonságot komolyan veszélyezteti. Szószerint véve u. i. e rendelkezés azt jelentené, hogy még az osztrák-magyar bank által akár ingó,