Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A háborús állapot befolyása a fennálló jogviszonyokra

39Ó KRÜCKMANN PÁL azonban a relativ lehetetlenség is a Treu und Glauben elvének a 242. §, szerint való alkalmazásával a 2715. §. értelmében figyelembe veendő, ha ez a szerződés sajátos természete és sajátos rendelkezései által indokolt. Ehhez járul, hogy a szerződésben a vis majorral egy sorba helyezett események: munkabeszüntetés, waggonhiány, üzemzavarok szintén nem jelentenek absolut lehetetlenséget, hanem csak a szóbanforgó fajkötelem teljesítésének megnehezítését. 7. Kétséges ugyan, hogy a következő RGZ. 62,226. sz. határozat ma is meghozatnék-e, mindazonáltal nem szabad a képből hiányoznia. A Rensburgi Norddeutsche Textilwerke bérbe adott a Norddeutsche Kleiderfabriknak. Rensburgban egy raktárházat, évi 2600 márka bérért és 300 márka fűtési díjért 1904 deczember 31-ig. Az alperes üzemét a bérlet tárgyán 58 varró- és gomlyukgéppel és egy kiszabógéppel folytatta és 80—100 személyt alkalmazott. 1903 július 13-án és 28-án tüz ütött ki, az épület a földszintig leégett és ez utóbbi is használhatatlanná vált. Az alperes a szerződést augusztus 3-án megszűntnek jelentette ki, mi ellen a felperes augusztus 8-án tiltakozóit és augusztus 15-én a helyiséget november i-ére ismét rendelkezésre bocsátotta. E napon az újjáépítés tényleg befejezést nyert. Az építés idejére a felperes a szomszéd házban bérelt két helyiséget bocsátott pótlásként felperes rendelkezésére, de alperes ezt nem vette igénybe. A felperes az 1903 november-deczemberi bérösszeg és annak megállapítása iránt perelt, hogy a bérleti viszony 1904 deczember 31-ig fennáll. A Reichsgericht 1905 október 24-én hozta meg Ítéletét, a melyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a ház megsemmisülése folytán a bérleti viszony megszűnt, felperes a BGB. 275., 323. §-ai szerint felszabadult és ugyanúgy felszabadult az alperes is. Ujabban a Reichsgericht (II. ZS.) ítélkezésében meglepő és örvendetes fordulat állott be, a mennyiben a lehetetlenség helyett a eszemben álló nyomós érdekből való kifogást» értékesítette. (Lásd erre nézve a Leipziger Zeitungban (9, 951 megjelent fejtegetéseimet). Ezáltal mindenesetre elkerülhetővé lesz az az elméleti erőszakosság, a mely nyilvánvaló nem akarást (Nicht-wollen) lehetetlenség (Nicht-können) gyanánt kénytelen feltüntetni. 9. RGZ. 84. 125. 1809 június elején Wesche alperes eladott a felperesnek 1910—11. és 12. évre 200—200 métermázsa «Wesches Zuckerreichste Elit» megjelölésű czukorrépamagot 26 márkáért per 50 kg nettó, mindegyik év február havában szállitandólag. 1912 februárban a harmadik 200 q-ból az alperes csak 92 q-t szállított, 108 q-t ellenben nem, mert a keres-