Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 5. szám - Degré Lajos
ADÓ- ÉS ILLETÉKÜGY. 379 Ítélet érvénytelennek nyilvánította, az 1912 : LIII. törvény j-. §. 4. pontjának öt évi elévülése nem az illeték befizetésétől számit, hanem az elévülési határidő csakis annak a jogczimnek megnyíltától kezdődik, a mely e visszakövetelés alapjául szolgál, vagyis az öt é\ kezdete a végérvényes birói itélet kézbesítésének napjától számitandó (1186. elvi h.). Az illetéknek a 101. §. alapján kért törlése ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az a jogügylet meg^zünésétől számított 50 napon belül terjesztessék elö ; hogy ha azonban a szerződés visszatérő szolgáltatást tartalmaz, a 101. §. 2. bekezdése alapján ez a záros határidő nem áll meg (1185. elvi h.). Mindazon esetekben viszont, midőn a szerződés nem visszatérő időszakban t Ijedendő szolgáltatásokról szól, a fél igényének érvényesítése az emiitett záros határidőhöz van kötve. Ha ezt a záros határidőt elmulasztotta és a szerződés meg volt kötve, az illeték visszatérítésének nincs helye (123^0 1913.). Ennek az álláspontnak látszólag ellentmond a közigazgatási bíróság 19492/1913. sz. határozata, mely szerint az illeték visszafizetendő, ha a kölcsönről pusztán kölcsönkötelezvény állíttatott ki, ellenben a kölcsön n^m folyosittatott és a kölcsönadó magát a kölcsön megadására nem is kötelezte. Ilyen esetben, minthogy visszatérő szolgáltatásról nincs szó, persze a 101. §. 1. bekezdését kellene alkalmazni, mégis azon a czimen, hogy szerződés egyáltalában nem jöit létre (bélyegés illetéktörvény 1. §.), panaszos visszatérítési idényét, mint határidőhöz nem kötöttet, el lehetett ismerni. Nehezebb a kérdés megoldása akkor, ha nem pusztán kölcsönkötelezvényt állítottak ki, hanem kölcsön iránti szerződés jött létre ; itt is lehet u.y okoskodni, hogy a kölcsön reálszerződés a mely a kölcsön lefizetése előtt joghatályosan létre sem jött, ámde a római jog ez elavult álláspontját a modern jogfejlődés túlhaladta, midőn a végleg megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönadót a kölcsön kifizetésére, a kölcsönvtvőt annak az abban foglalt feltételek melletti elfogadására kötele7Í. Ingó dolog szállítása iránt kötött szerződés után kiszabott illeték arányos törlésének nincs helye akkor, ha a szerződést a kikötött mennyiség bármily kis részének szállítása után bontottak fel (1166. elvi h.). Az illeték visszatérítése iránti kérelem az 1915 :VÍ. törvény folytán módosult : mig eddig a pénzügyi osztály XXV sz. döntvénye szerint a visszatérítési kérelem az elévülési időn belül bármikor előterjeszthető volt, addig az 1912 : LIII. törvény 37. i;'-a szerint nem lehet visszatéríteni az illetéket tartozatlan fizetés czimén, ha az igényt a fél az illeték helyessége és jogossága elleni jogorvoslattal is érvényesíthette volna. Az uj törvényes állapot átmeneti időszakának meghatározására fontos az 11:!-. és 1188. elvi h., a melyek szerint a XXV. döntvény nem alkalmazható, ha a visszatérítési kérelmet 191?. évi január hó i-e előtt adták be és nem alkalmazható akkor sem, ha az illetéket e határnap után fizették be. Az illetéki díjjegyzék 16. tétele és annak sok szempontból homá-