Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 5. szám - Degré Lajos

?8o ADÓ- ÉS ILLETÉKÜGY. lyos szövege már több elvi kijelentésre adott alkalmat. Az 1162. elvi h. szerint az engedményezett zálogjog visszaengedményezésének bekebelezése után a bejegyzési illetéket újból le kell róni. A ió. tétel D. pontja az illetékmentes bejegyzéseket részletesen felsorolja, ez a pont azonban arra az esetre, ha az engedményezés megszüntetése következtében a zálogjog az engedményező javára újból bekebeleztetik, kivételt meg nem állapit és igy a bejegyzési illeték annál is inkább jogosan követelhető, mert kétségtelen, hogy az engedményezés bekebelézésével a hitelező a zálogjogra nézve jogosított lenni megszűnt és ezt a minőségét csupán ujabb bekebelezéssel szerezheti vissza. Minthogy pedig a visszaengedményezés bekebelezése által a jogosított személyében ép ugy változás áll be, mintha az engedményes a követelést és vele a zálogjogot nem az eredeti hitelezőre, hanem más harmadik személyre engedményezte volna tovább, az illetéki díjjegyzék ió. tétel D. ee. pontja szerint az ujabb bekebelezés feltétlenül illeték alá esik. Az építkezés arányában folyósított építési kölcsön bekebelezésénél az illetékköteles fél nem hivatkozhatik a 10. tétel 4. jegyzete alapján arra, hogy az üres telek értékét az illeték alapiául veendő összeg meg nem haladhatja akkor, ha a kölcsön az építkezés arányában lett folyósítva (1163. elvi h.), és igy tulajdonképen soha sem állott be az az eset, hogy az ingatlan értéke a kölcsön adott összegnél kisebb lett volna. A kereskedelmi levelek feltételes illetékmentességét az 59. tétel alapján a judikatura mind szélesebb alapokra fektette és e tekintetben a kereskedelem jogos igényének eleget tett. Minden olyan írás, mely kereskedőhöz vagy iparoshoz van intézve, a mennyiben a szokásos formának megfelel, ilyen értelemben feltételesen illetékmentes. Ali ez akkor is, ha a levél szolgálati szerződést tartalmaz vagy ha a czimzett az államvasút és a levél fuvarozási ügyletre pl. fuvardíj engedményezésére vonatkozik. Természetszerűleg nem igényelhető a feltételes illetékmentesség, hogy ha az irat alakja nem kereskedelmi levél, hanem okirat (IIÓÓ. elvi h.), igy pl. az aláírás közjegyzőileg hitelesítve vagy tanuk által előttemezve van. Mihelyst a kereskedelmi levelet perben felhasználták, a feltételes illetékmentességnek nincs létalapja és nem is téríthető vissza az illeték azon a czimen, hogy a per tárgyalás és Ítélet nélkül megszűnt (1196. elvi h.), mivel a törvény nem a felhasználás eredményéhez, hanem annak tényéhez (űzi az illetékkötelezettség következményeit. Ha a fél a kereskedelmi levél másolatát használja fel, a nélkül, hogy az illeték lerovását megfelelő bizonyitványnyal igazolná, nemcsak az egyszeres, hanem a felemelt illeték is jogosan követelhető (1197. elvi h.). A 69. tétel 1. bekezdése ezt az eljárást kötelezően előírja, mert e nélkül az illetéklerovás kötelezettsége mindig kijátszható volna. A közhatósághoz vagy hivatalhoz vállalat elnyerése végett benyújtott ajánlathoz csatolt költségvetés nem mellékleti, hanem okirati bélyegilleték