Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 5. szám - Degré Lajos

BÍRÓI GYAKORLAT. 367 Erre való tekintettel indítványoztam (((Részletkérdések a Pp. javaslatában)). Jogászegyleti értek. Uj folyam I. k. 4. füzet 36. lap), hogy a 424. §. következőképen kiegészíttessék: «Ha az ítélet hozatalakor valamely, a perköltség mennyiségére befolyással bíró és önálló felfolyamodással megtámadott vagy megtámadható végzés még nem jogerős (pl. 296., 297., )0}., 314., 345-, M^v 3í7-) 304 §"°k), az ítéletben kimondandó, hogy a kérdéses végzés megváltoztatása esetén a perköltség összege megfelelően módosul». Ez az indítvány el nem fogadtatott ; de a bíróság külön törvényes szabály nélkül is kimondhatná, hogy a tanúnak a költség alóli felmentése esetében a pervesztes fél ellen megítélt perköltség összege megfelelően emelkedik. Ez azonban csak az a) alatt emiitett sérelmet orvosolná, de nem a bj alattit. Legczélszerübb tehát a kérdéses halasztás által a pernyertes félnek okozott költséget a véghatározatban a többi költségektől elkülöníteni és annak megfizetésében a tanút és a pervesztes felet egyetemlegesen marasztalni ; kivéve, ha a véghaiározat hozatalakor a tanút marasztaló végzés már jogerős és kétséget nem szenved, hogy a kérdéses költség a tanutói be is hajtható. Pp. 764. §• Költség a községi bírósági ügyekben. A Pp. 76^. §-a tünetesen körülírja, hogy- a községi bíróságtól a járásbíróság elé honolt ügj'-ekben köpetett eljárás mennyiben tér el az egyébkénti járásbíróság! eljárástól. Minthogy itt perköltségről szó nincsen: e tekintetben a XVI. fejezetben foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást. Képviseltetés által felmerülő költségben tehát a pervesztes felet ép ugy lehel marasztalni, mint járásbíróság előtti más ügyben. A 762. §. világos rendelkezéseinél fogva azonban a községi bíróság etőlti képviselet körül felmerüli költségtöbblet az ellenfél terhére a járásbíróságnál sém ítélhető meg. Ppé. 18. §. Ügyvédi dij megállapítása. Az élelbeléptetési törvén/ 18. §-ában foglalt rendelkezés alapján az ügyvédi munkadíj saját ügyfele irányában iléletileg meg nem állapitható. A mennyiben az ügyvéd a hivatkozott törvényszakasz alapján díjmegállapítást kér, ez külön végzéssel történik. E végzés az ügyféllel magával is közlendő. A megállapodásból nem tűnik ki, hogy a központi járásbíróság az ügyfél meghallgatását szükségesnek tartja-e' Gaár Vilmos (E. T. magyarázata 28. lap) az ügyfél meghallgatását mellőzhetetlennek tartja és ezt a 18. ötödik bekezdésére alapítja, mely szerint «ha a fél a költségjegyzék valamely tételének alapjául szolgáló cselekmény vagy egyéb tény megtörténtét kétségbe vonja, a bíróság, a mennyiben megtörténtüket az előtte