Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 1-2. szám
AZ UJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS. 9 törvényhozás, mind kiváló külföldi jogi irók* elismerésüket fejezték ki e fölött az alkotás fölött. Az 1893. évben megalkotott sommás eljárás, melynek czélja az volt, hogy az uj peres eljárást az ügyek egy részében előzetesen kipróbáljuk, teljesen bevált és jogrendszerünk egyik legértékesebb részének bizonyult. Az uj polgári perrendtartás tehát a magyar gyakorlatban máibevált jogot fejleszt tovább. A viszonyok ugy hozták magukkal, hogy több esetben, a mikor már közel véltük magunkat ennek a reformnak a me?valósításához, tovább is várni voltunk kénytelenek. A mikor törvényhozásunk a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. törvényczikket megalkotta, már készen volt a teljes polgári perrendtartás tervezete. Nem gondolta akkor senki, hogy még husz év fog eltelni, mig a teljes polgári perrendtartás reformja megvalósul. Beható átdolgozás után Plós\ Sándor mint igazságügyi miniszter maga terjesztette azt 1902. évben a törvényhozás elé. Az igazságügyi bizottság hónapokon át a legnagv »bb odaadással tárgyalta a javaslatot és bemutatta jelentését. A parlamenti viszonyok azonban útjában állottak a javaslat képviselőházi tárgyalásának. 1907. évben Günther Antal igazságügyminiszter és 1910. évben Székely Ferenc^ igazságügyminiszter újból a törvényhozás elé terjesztették egyes módosításokkal a törvényjavaslatot és ez utóbbinak végűi sikerült a reformot tető alá hozni. Nem minden nehézség nélkül sikerült 1912. évben az életbeléptető törvényt is a törvénytárba beiktatni. Ez utóbbi törvény szerint az uj polgári perrendtartásnak legkésőbb 1914. szeptember i-én életbe kellett volna lépnie. Ujabb törvényhozási rendelkezés ezt az időpontot 1915. évi január í-jére halasztotta. E közben kitört a háború és több oldalról fölhangzottak az aggályok, vájjon ily körülmények közt az uj polgári perrendtartás életbelépése időszerü-e. A jelenlegi igazságügyminiszter, Balogh Jenő, egyik leg* így példiul Wach a Jogállam I. évi. 441. s köv. lapján.