Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A bizonyitás az uj polgári perrendben

I 0 DF MAGYARY GÉZA tbntosabb föladatának ismerte föl a polgári perrendtartás életbeléptetését. Ha a polgári perrendtartás életbe lép és a polgári törvénykönyv a vele kapcsolatos törvényalkotásokkal befejezi a nagy kodifikatorius munkát, a mely 1867. év óta folyamatban van, jogi szervezetünk be lesz fejezve, a mennyire a fejlődés örök folyamán befejezésről szó lehet. A ki e ténynek jelentőségét átérti, annak teljes elismeréssel kell fogadnia igazságügyminiszterünknek azt az elhatározását, hogy a polgári perrendtartást, a háborús viszonyok nehézségei daczára is, erős akarattal és kitartó munkával átviszi az életbe. A magyar birói és ügyvédi kar kétségtelenül a jelenlegi súlyos helyzetben is meg fog felelni föladatának a magyar igazságügy e nagy reformjának keresztülvitelében. A BIZONYÍTÁS AZ UJ POLGÁRI PERRENDBEN. Irta: Dr. MAGYARY GÉZA. Ma, midőn az uj polgári perrend életbelépésének küszöbén az a feladat hárul reám, hogy arról néhány sort irjak, alig müveihetek hasznosabb dolgot, minthogy arra a kiválóan jelentős szerepre felhivjam a figyelmet, a mely benne a bizonyításnak jut. Minden per, lényege szerint, bizonyítási eljárás. A bíróságnak a perben az a feladata, hogy bizonyos jogilag fontos mult tényeket derítsen ki, s azokat a megfelelő jogszabály alá foglalja. A törvényhozások nem mindig fektettek egyforma sulvt arra, hogy a biróság milyen mértékig törekedjék ezeknek a tényeknek kiderítésére. így, hogy csak egészen röviden emiitsem, mig a római jog a tények minél teljesebb kiderítését tette a biró feladatává, addig a középkori perjogokat épen az jellemzi, hogy ott a ténykiderités egészen alárendelt szerepet játszott. És hogy még a legújabb korban is a ténykiderités nem mindig tudott az őt megillető szerepéhez jutni, az a középkori jogok befolyásának tulajdonitandó. A mi uj polgári perrendünk