Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A perújitási legitimáczió

A PERUJITÁSI LEGITIMÁCZIÓ. I I j legitimált peres félnek a perbe vitt jogra az ügy-legitimácziója nem is volt meg:. o A perujitási legitimáczió elbírálásához ezek szerint soha sem a peres ügy, hanem a megtámadott határozat, eme határozatnak támadás alá vett része, az a viszony adja meg az eligazítást, a melyben a határozat megtámadott részével bizonyos személyek nem a tárgyi valóság szerint, hanem a határozatban kitüntetett kapcsolat szerint vannak. Akiknek a jogviszonyát a határozatnak a megtámadott része elrendezettnek állította, azok a perújítás legitimáltjai, minden tekintet nélkül arra, voltak e és vannak e egyáltalában bármilyen materiális viszonyban az alapperbeli ügygyei. Az alapperben felperességi jog hiánya miatt elutasított felperesnek a perujitási eljárásban erre az eljárásra meglesz és megmarad a perviteli legitimácziója, a felperességi joga akkor is, ha a perujitási eljárás végkimenetele még csak annál inkább igazoltnak mutatja, hogy tőle az alapperben a felperességi jogot jó okkal tagadták meg. Tehát: a perujitásban mindenkinek van aktiv perviteli legitimácziója, a ki az alapperbeli határozatnak oly részét akarja hatályon kivül helyeztetni, mely az alapperbeli ügyet rája kiterjedő kihatással elrendezettnek jelentette ki; passzív legitimáltja pedig a határozat ugyaneme részének minden többi médiuma. Ezek a «többiek» egymással szükségképeni alperesi pertársasági viszonyban vannak. Ez a szó nem a német «notwendige Streitgenossenschaft»-nak a forditása kiván lenni, annál kevésbbé, mert látnivalóképen teljesen más fogalomra van alkalmazva. Nem kiván ez mást kifejezni, mint azt, hogy azok a «többiek* a perujitásnak mellőzhetetlenül csak együttesen a passziv legitimáltjai, bármelyiküknek a perújításból tett kihagyása exceptio plurium litis consortium-ot alapit meg. Ezt pedig beláttatni igazán nem nehéz. A jogállásból, a melybe a jogerős határozat a benne elbírált jogviszony személyeit helyezi, ezeket csak a valamennyiük ellen intézett percselekménynyel lehet kivetni ; az ujitó felperes a perújításának a czéljával csak ugy Jogállam. XIV. évf. t. is z. (. 8