Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A perújitási legitimáczió

Dí HUSZÁR SÁNDOR boldogul, ha mindazokat a személyeket eltakarította az útjából, a kiknek az alapperbeli határozattal elsánczolt jogát meg kell bontani a végből, hogy a kölcsönös joghelyzet a perujitás czéljának megfelelően átformálódjék. A perujitás legitimáltjainak imigyen tett meghatározásában a «fél» szót, valamint azt is nem szándékosság nélkül kerültük, hogy a legitimáczióhoz a legitimálandó személynek a megtámadott határozat anyagi jogerejének a hatása alatt létét követeljük meg feltételül. Mert a perujitási jogot, legitimácziót, nemcsak a féltől és ennek alább emlitendő jogutódaitól, továbbá, ott a hol, a kir. ügyésztől és azoktól nem lehet megtagadni, akikre a határozat anyagi jogereje a perben létük hiánya daczára is (Pp. 80. §.) kiterjed. Hanem nem szabad ezt megvonni a nem ily minőségű, az úgynevezett önállótlan mellékbeavatkozótól, sőt még attól a szavatostól sem, a kit az alapperbe behivtak, de a ki ott a védelmet nem vállalta. Ez a felfogás az önállótlan mellékbeavatkozó és a tétlenül maradt perbehivott tekintetéből nem egyezik meg sem az uralkodó tanitással, sem pedig a különben bajosan megállapítható gyakorlattal, de a helyességének az elismerése elől alig lehet kitérni. Ismeretes ugyanis az Ítéletnek ügynevezett beavatkozási, vagyis az a hatálya, hogy a perben mellékbeavatkozóképen részt vett, vagy kellően perbe hivott, de tétlenül maradt szavatossal szemben az az iiélet a szavatossági perben vitathatatlan alapnak marad. Ez a vitathatatlanság, ahogy nézzük: kevesebb az anyagi jogerőnél, mert épen csak a szavatossági perben, de nem egyúttal, mint különben volna, más perben is áll fenn; több, mert a szavatossági visszkereset alapjául szolgáló tényállásra is kiterjed. Bizonyos azonban, hogy sokkalta kegyetlenebb, mert vele szemben a szavatos tisztára tehetetlen, legalább is a perujitási jogának az elismerése nélkül az volna. Hát ugyan miért legyen is? Hiszen azok az okok, a melyek az uj bizonyitó eszközre akadó, vagy a Pp. 222. stb. §.-ai valamelyikének értelmében prekludált fél részére a per-