Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 1-2. szám - A közokirat bizonyitó ereje a polgári perrendtartásban. Fő- és ellenbizonyítás
I IO A KÖZOKIRAT BIZONYÍTÓ EREJE A POLG. PERRENDTARTÁSBAN. elejét venni. Az ellenbizonyítás továbbá a mondottakból kifolyólag sohasem történhetik egy törvényes, alaki erejű bizonyítékot képező eszközzel, pl. egy másik közokirattal, mint Myennel, mert különben az utóbbinak az előbbinél nagyobb hatály tulajdoníttatnék, a mi tekintve a törvény szerint egyenlő bizonyító értéküket, megengedhetetlen volna. Ha tehát pl. ugyanazon részvénytársasági közgyűlésről két különböző közjegyzői tanúsítvány áll egymással szemben, az eltérően tanúsított tényállás tekintetében egyik sem fogadható el törvényes bizonyítékul. Egyébként az ellenbizonyítás a perrendben ismert minden eszközzel történhetik. A fél eskü alatti kihallgatásával azonban a 368. §-nál fogva, miután a döntő ténykörülményre nézve a közokiratban egyelőre bizonyiték áll rendelkezésre, csupán akkor, ha ellenbizonyiték valamely más eszközzel már szolgáltattatott és csakis ennek kiegészítésére. A közokiratot kiállító személy tanúkihallgatásával való ellenbizonyítást pedig, ha nem is forog fenn a tanúságtétel megtagadhatásának valamely esete (299. §. 2—4.), elvileg kizárja a 298. §. 3. pontja, hacsak már ez ellenbizonyitás nélkül is a közokirat aggályossága meg nem szüntette törvényes bizonyító erejét. A közokirat kiállításának körülményeire megengedett kihallgatás nem vonatkozhatik az azzal bizonyított tényállás valóságára vagy valótlanságára és így nem is ellenbizonyitás. Azt, hogy a közokirat kiállitója közszolgálatban állónak tekintendő-e, a bírónak, a közhivatalnoknak általános érvényű fogalommeghatározása hiányában, a 298. §. 3. pontjában íoglalt törvényes rendelkezés szempontjából kell megállapitania, mely általában kizárni kivánja azt, hogy a közhites személyek által már előzetesen fegyelmi és anyagi felelősség mellett tett tanusitások velük a perben rendszeresen megismételtessenek. Közszolgálatban állónak tekintendő épen azért a közjegyző is, a kinek noha magánmegbizásban, hatósági jelleg nélkül teljesített, de a közhitelességet állami kirendeléséből meritő tanusitásai különben is szintén közszolgálat jellegével birnak.