Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A perújitási legitimáczió

A PERUJITÁSI LEGITIMÁCZIÓ. I I I A PERUJITÁSI LEGITIMÁCZIÓ. Ina: Dr. HUSZÁR SÁNDOR. A íegitimáczió a perjoi^ban, legáltalánosabban, az arra vonatkozó minősítettségünk, hogy valamely percselekményt mi végezhessünk. A per a felek és a bíróság cselekvésének lévén egymást átfonó sorozata, a bíróság legitimácziójáról ép ugy beszélhetnénk mint a felekéről. A bíróság legitimácziójáról azonban, a melynek hatáskör, illetékesség a neve, nem lesz itten szó,* hanem, a szó közkeletű értelmének megfelelően, csupán csak a felekéről; arról, kik vannak a perben felekül legitimálva, vagy még másként, minthogy a fél a perben vagy felperes vagy alperes, ki lehet valamely pernek a felperese és ki az alperese. Ugy a felperesi, mint az alperesi minősítettség, t. i. ugy az úgynevezett aktiv, mint a passzív Íegitimáczió szükségképeni feltétele annak, hogy a peres ügy Ítéleti döntés alá kerülhessen. Nem lehet itélni olyan perbeli jogról, a melynek nem a felperes az igazi felperese, nem az alperes az igazi alperese. Az ilyen ítélet a czél mellé tett lövés volna; mert — lévén az ítélet a peres jog kérdésének e jog alanyaival szemben tett elrendezése — az ilyen ítélet nem a czéljának a tárgyára, a benne elbírálni kivánt jognak az alanyaira találna rá; absztrakt eldöntése volna csak egy jogvitának, az Ítéleti döntés reális czéljának, az anyagi jogerősség állapota létrehozatalának a megvalósitása nélkül. Ez a rácziója annak a sehol kétségbe nem vont tételnek, hogy a felek legitimáltságát a bíróság hivatalból vizsgálja. A Íegitimáczió abban a viszonyban gyökeredzik, a melyben a peres felek a perbe vitt joggal állanak. Ha ők e jog alanyai, * Lásd erről Kovács Marciéi értekezését Hatáskör és illetékesség, e füzet 62, lapján. S^erk.