Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A német birodalmi büntetőtörvénykönyv tervezetének átdolgozása (A büntetőjogi bizottság munkálatai)

7° KÜLFÖLDI JOGÉLET. kezetek, nyomtatványok, röpiratok költségei, valamely parlamenti tag javadalmazása, bármily czélu politikai gyülekezetek tartása, politikai jellegű irodalmi müvek szétosztása. Dr. Lakatos Gyula. X A német birodalmi büntetőtörvénykönyv tervezetének átdolgozása. (A büntetőjogi bizottság munkálatai.) A német birodalmi igazságügyi hivatal által kijelölt büntetőjogi bizottság eredetileg Lucas, jelenleg pedig Ébermayer elnöklete alatt már vagy két esztendeje szinte fáradhatatlan buzgalommal munkálkodik azon, hogy a tervezet és az ellentervezet alapján, valamint az ezekhez fűződő nagyszámú monográfiák figyelembevételével a német birodalmi büntetőtörvénykönyv javaslatát most már végső formájában kidolgozza. A nagy feladat első részével : első olvasással ez év elején több mint kétszáz üiés után készült el a bizottság, működésüket pedig jövő év elején óhajtják befejezni. A tanácskozások során az 1909. évi tervezet csupán kiindulási pontul szolgált a nélkül azonban, hogy az ebben lefektetetett elvek bármily irányban is megkötötték volna a bizottságot. Sőt épen ellenkezőleg már az első olvasás alkalmával több oly lényeges változtatást veitek íel, a mely a tervezet egész rendszerének átdolgozását tette szükségessé. Azokban az irányokban pedig, a melyekben a tervezet vezéreszméi továbbra is fennállanak, igyekezett a bizotiság ezeket az eszméket, mint elveket még következetesebben és jellegzetesebben kidomborítani. Hogy csak a legjelentősebbekre utaljak, már az első olvasásban is kküszöbölik a tervezet által is kárhoztatott kazuisztikus módszer utolsó maradványait is. Elérik ezáltal, hogy több oly tényálladéknak, melyek idáig külön bűncselekményeknek tekintettek, holott egyazon bűncselekménynek csupán csak enyhébb vagy súlyosabb esetei, külön felemlítése is szükségtelenné lett. Tudvalevőleg már a tervezetben meg vannak határozva általánosságban a különösen súlyos és enyhe esetek, a különös rész megfelelő helyén már most csak utalás történik ezekre a szakaszokra. (így a testi sértés különösen súlyos eseteinél 228. §., a személyes szabadság megsértésének bűntetténél 235. .Ü. stb). Megmaradt továbbá a bizottság az ellentervezet és ennek nagyszámú híveinek érvelése daczára a mellett, hogy az uj büntetőtörvénykönyvben a büntetőjogi vonatkozással biró melléktörvények ne vétessenek fel ; hanem az általános rész szerkesztésénél mégis figyelemmel van ezekre a melléktörvényekre, mert azt a czélt kívánja megvalósítani, hogy eznk az általános elvek a melléktörvényekben körüiirt büntetendő cselekmények elbírálásánál is irányadók legyenek. A mi az általános részt magát illeti, itt elsősorban is a büntetési nemek körül létesített lényeges változtatásról szükséges beszámolni. Az