Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A német birodalmi büntetőtörvénykönyv tervezetének átdolgozása (A büntetőjogi bizottság munkálatai)

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 71 1910-es tervezet tudvalevőleg a specziális tcustodia honestát* a várfogságot (Festungshaft) eltörölve csupán három szabadságvesztési büntetési nemet ismer (Zuchthaus, Gefángniss, Haft.). A bizottság ezt a beosztást nem találta megfelelőnek, abból indulva ki, hogy az elzárás büntetésnek (Haft) egyrészt kihágásokra és behajthatatlan pénzbüntetések átváltoztatása esetén való alkalmazása, másrészt meg «custodia honestakénU leendő foganatba vétele a gyakor.atban nem lesz keresztülvihető. Az a körülmény, a melyet már az ellentervezet is hangsúlyoz, hogy ez esetben a politikai bűncselekmény tettese ugyanabba a fogházba kerülne azzal a nyomorúságos, kis bűnözővel, a ki a rászabott néhány márka pénzbüntetést sem tudja lefizetni, a közfelfogással is ellenkezésben állana. Ezért a bizottság a «Haft» büntetést két külön büntetési nemre osztja. Egyrészt az egyenlőre «Einschliessung»nak nevezett custodia honestára, másrészt a tulajdonképeni «Haft»-ra, a mely most már csak kihágások elkövetőire és a pénzbüntetés behajthatatlansága esetén szabandó ki (egy nap egész három hó). Einschliessung ezek szerint csak akkor szabható ki, ha a cselekmény nem «becstelen, vagy egyébként a!jas» indokból követetett el. A kétféle büntetéssel sújtottak a büntetés végrehajtásánál teljesen elkülönitendők. Az Einschliessung végrehajtási módjára fenntartatnak a Festungshaft mindama rendelkezései, a melyek ezt a büntetési nemet a többi, közönséges bűncselekmények megtorlására szolgáló büntetési nemektől idáig is megkülönböztették. Hogy mily bűncselekményekre kell majd Haft és mily bűncselekményekre az Einschliessung büntetést kiszabni, ennek részletes szabályozása a különös részben történik. Néhány lényeges módosítást hozott be a bizottság a fiatalkorú bűntettesekre vonatkozó rendelkezések tekintetében is. A büntetőjogi bizottság — mely a tervezet ennek a részének megvitatásánál egy pedagógus és egy psychiáter tanácsát is kikérte — eltekintve attól, hogy az abszolút büntetőjogi cselekvőképtelenség határát 12 évről 14 évre emelte fel, több oly intézkedést tett, a melynek révén a tervezetnek a fiatalkorú bűntettesekre vonatkozó szabályai sokban hasonlítanak a mi tételes rendelkezéseinkhez, így a tervezet ellenzése daczára behozzák a relatív cselekvő képtelenség fogalmát, a mely a fiatalkorú 14 évétől annak 18 évéig tart és teljesen ugy van meghatározva, mint a B. N. vonatkozó §-aiban. A javitó nevelés végrehajtására vonatkozó elvek is hasonlók, de megjegyzendő, hogy a bizottság a fiatalkorúakkal szemben alkalmazandó intézkedések közül büntetésetek csupán azokat tekinti, a melyek általában felnőttekkel szemben alkalmazhatók. Míg a javitónevelés és hasonló intézkedések, a melyek rendes büntetés mellett is elrendelhetők, már nem mennek büntetés számba. Az ily javitóintézkedések alkalmazását (Erziehungsmassregeln) a bizottság javaslata szerint kétféleképen lehet majd kiszabni. Még pedig vagy olyan formán, hogy a bíróság megjelöli az alkalmazandó intézkedést és a végrehajtás módját is körülírja, vagy pedig ugy, hogy csupán az intézkedést (azok közül, melyek a tervezetben kimerítően felsorolva vannak) jelöli meg