Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A biztosítás és a birói gyakorlat [könyvismertetés]

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 65 szoritja, azután az igy «megkonstruált)) tényállást ismét a Prokrustes ágyába szorítja, midőn azt egy jogszabály alá subsumál)a, a jogszabálymagyarázat grammatikai, logikai, keletkezéstörténeti, szóval kizárólag formai eszközeivel. A kritika jogosult volt és mélyreható, mert egy uj jogtudomány hajnalát nyitotta meg. Még nem telt el egy decennium és már rendszerbefoglalási kísérletekkel találkozunk. Ezek közt első helyen érdemel figyelmet a szerző tanulmánya. Az ellentétet a régi s az uj rendszer közt következőképen formulázza : A régi rendszer a biró jogérzékét, mint másodrangut háttérbe szoritja a tényállás-subsumtiónak és törvénymagyarázatnak logikai, filológiai és historikus eszközei mögé. Az uj módszer ezeket az eszközöket, mint másodranguakat háti érbe szoritja és a jogalkalmazás főtényezője gyanánt a bírónak a társadalomtudományok által felvilágosult jogérzékét állítja. A régi módszer elsősorban a tényállást konstruál a hamisan, mert a felek magángazdasági czéljait és érdekszféráit figyelmen kivül hagyta és igy a törvény korlátolt számú tényállás-tipusai egyikébe formális okokból szorította a konkrét esetet. Példák: a Bgb. 833. § a álattartó felelősségét állapítja meg. A Reichsgencht régebbi gyakorlata ezt a felelősséget a fuvaros által szívességből magával vitt vendéggel szemben is megállapította. Ezzel a tényállást helytelenül subsumálta a 833. §. alá, mert e szakasz szocziális czélja az állattartó felelősségének megállapítása volt, a ki az állat hasznait élvezi. De jelen esetben az állat hasznait túlnyomóan a vendég élvezte. Vagy: a német kereskedelmi törvény 187. §-a szerint csak azok az alapítók felelősek, a kik az alapszabályok alkotásában résztvettek. Helytelenül felmentették a bankot e felelősség alól, a mely szimultán alapítás esetén az alakulás összes szálait kézben tartva, távol 1 artia magát formailag az alapszabályok megállapításától. Itt a jogszabály szocziális czélja a felelősség megállapítását kívánja. A tényállás konstrukcziójához csatlakozik a jogszabályok és jogelvek hamis konstrukcziója. A jog kiegészítése a régi rendszerben is szükségessé vált, de azt a szocziális érdekek teljes figyelmen k'Vül hagyásával művelték, sőt a hol a jogérzet helyes eredményre vezetett is, ott ezt szinte szégyelték és a helyes eredményt kerülő uton próbálták scholasükus szőrszálhasogatásokkal igazolni. Találó kifejezés erre a Fuchs által (Kulturkampf) először használt «kryptoszocziológikus» megjelölés. A szocziológikus módszer is kénytelen konstruálni, de ezt nem formális logikai eszközökkel, hanem olyképen teszi, hogy a szocziális érdekmérlegelést, mint czélt, nyíltan bevallja. A czél a következő : a felek valódi, primár egybehangzó érdekeinek mérlegelése utan azt az érdeket védeni, a mely a kultúra haladásának és a társadalom egészének megfelelőbb. A törvény szabályainak alka'mazáiíánál a jogszabály szocziális czélja tekintendő, tehát ki kell nyomozni azt az érdekhelyzetet, a mely a törvény tényállás-típusában visszatükröződik. Sőt tovább menve, c^ak olyan Jogállam. XIII. évf. I. f. S