Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A biztosítás és a birói gyakorlat [könyvismertetés]

64 KÜLFÖLDI JOGÉLET. alkotásokat a szerzői jogi törvény védi, azzal az indokolással, hogy egy vágóhídnak, ha szépen készült is, nincs művészet', hanem kizárólag ipari­jelentősége. (Cour d'Amiens.) Köyegyip felelőssége. Megállapitiatott oly kárért, a mely előállott abból, hogy a közjegyző megbízásból fizetést teljesített oly személy kezei­hez, kinek személyazonossága nem igazoltatott elölte a törvényes módon (Trib. civil 1913. IV. i.). Tettestárs fogalma. Gyilkosság elkövetésénél fegyveresen jelenlevő személy tettestársi minősége nem állapíttatott meg, mert nem nyert minden kétséget kizáró igazolást, hogy a fegyvert azért viselte, hogy adott esetben azt használja is, de főleg azért nem, mert a tetteiség fogalma az elkövetés­ben való pozitív részvételt kívánja, ilyennek pedig a segítség előzetes puszta Ígérete nem minősíthető, noha a fegyveres segéd jelenléte a működő tettes bátorságát a kivitelben fokozni alkalmas. (Cass. crim. 1912. IX. 26.) Ügyészség adatközlési kötelessége. Az ügyész nem köteles a bűncselek­ményre vonatkozó minden iratot a bírósággal közölni. Ennek indokait a bíró­ság azzal adja, hogy a védelemnek joga van az iratcsomó minden darabját a tárgyalás bizonyos szakától kezdve tanulmányozni, viszont oly iratokra, a melyek az iratcsomóban nem foglaltatnak, a hozandó határozatnál nem is történhetik hivatkozás, tehát a vádlotton nem eshetik sérelem. A franczia kritika aggodalommal fogadta azt a döntést, minthogy a védelem szempont­jából lényeges körülmények dissimulálásához vezethet. (Cass. 1912. VII. 20.) II. Irodalom. Hans Wüsiendörfer. Die deutsche Rechlsprechung am Wendepunkt. Tübingen, ipij. Szerző, a ki rostocki tanár és Németország első tenger­jogi speczialistája, e müvét a következő alcz mmel látta el : Versuch einer positiven Methode der sociologischen Rechtsfindung. A «Rechtsfindung» szó plasztikusan fejezi ki az uj, u. n. szabadjogi iskola — Freirecht­schule •— czéljait egy irányban. Míg a régi kifejezés, a ((jogalkalmazás* — Rechtsanwendung — logikai müvelet volt, szillogisztikus gondolkodási operáczió, a különös eset merően logikus subsumálása az általánosabb tétel, a jogi norma alá, addig a Rechtsfindung a konkrét esetnek leg­megfelelőbb jogszabály feltalálása, esetleg megalkotása, a souverainitás attribútumával felruházott jogszolgáltató által. Érdekes, hogy a német tudomány rendszerességi hajlama mennyire nem tagadhatja meg önmagát. Még alig néhány éve, hogy a szocziologi­kus jogalkalmazás első apostolai: Neukamp, Danz, Kantorovicz, Fuchs inkább kritikai, mint pozitív jellegű megjegyzéseiket a jogalkalmazás régi módjai ellen megtették, a mely a «konstrukczió» jegyében állván, először eröszakot követ el az életen, midőn a tényállást valamely tényállás-típusba

Next

/
Thumbnails
Contents