Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A biztosítás és a birói gyakorlat [könyvismertetés]

KÜLFÖLDI JOGÉLET. intézkedéseket; végül a biztosítás keretében kelt bélyeg- és illetéktörvényeket. A gyakorlati jogásznak igényeit kielégítő munkában az elmélet terén működők is nagy és rendszeres anyagot találhatnak. Dr. B. J. KÜLFÖLDI JOGÉLET. I. Joggyakorlat. Francba bírósági döntvények. Részvénytársasági alapszabályok megváltoztatásának korlátai. Az 1903. évi november ó-iki törvény megengedi külön jogosítványokkal biró elsőbbségi részvények kibocsájtását. E törvényt per analógiám a bíróságok ugy értelmezik, hogy olyan alapszabálymódosítások a részvényesek egyhangú hozzájárulása nélkül is elhatározhatók, a melyek az egyes részvényesek jogait legföljebb oly mértékben, tehát nem súlyosabban érintik, mint az elsőbbségi részvények kibocsájtása. De ezen a czimen nem eszközölhetők, oly változtatások, a melyek a részvénytársaság alapját megváltoztatják. Hogy mi tartozik az előbbi kategóriába, az iránt a joggyakorlat eléggé ingadozó igy, hogy idevonhatók-e oly módosítások, a melyek a részvényesek részesedését az üzleti nyereségben közvetve befolyásolhatják. Pl. kiköthető-e az igazgatóság részére, a mely előbb jelenléti jegyek által élvezett jutalékot, százalékos részesedés az üzleti nyereségben (tantiéme) a párisi felebbviteli törvényszék kimondotta, hogy az 1905. évi törvény nem értelmezendő ugy, hogy az elsőbbségi részvények kibocsájtásának megengedése által oly alapszabálymódositások megengedtetnének, a melyek a jövedelmek felosztásának módján változtatást eszközölnek és megsemmisített egy közgyűlési határozatot, a mely egy tartalékalap dotálását a részvényesek közt felosztásra kerülő jövedelem terhére írja elő szemben az eddigi intézkedéssel, a mely a tartalékalapot a bruttójövedelem terhére dotálta. Igazgatóság felelőssége. Ha az igazgatóság nem felelt meg az alapszabályok ama intézkedésének, hogy az alaptőke %U részének elvesztése esetén rendkívüli közgyűlés hívandó egybe, a részvényesek kereseti joggal bírnak az igazgatóság ellen részvényeik netáni elértéktelenedéséért is e keresetök egyéni jognak (action individiuelle) tekintendő, a melynek helye van akkor is, ha utóbbi közgyűlések az igazgatóságnak felmentést adtak. (Cour de Cassation. 1912. XI. 26.) Egy más:k döntés elsőbbségi kötvények aláíróival szemben megállapítja az igazgatóság felelősségét, midőn az aláírásra megtévesztéssel bírták rá a felpereseket. (1912. X. 22.) Biztosítás hivatásbeli hibák ellen. Egy közjegyző biztosította magát ama felelősségek ellen, a melyeket önkénytelenül elkövetett ténybeli vagy