Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

TÖRVÉN YELŐK ÉSZ ITÉS. merőben jogosító hatásában. A disponibiiitás határain belül sem létezik az egyoldalú ügylet világában a létesítőt köte'e^ő rendelkezés. Az előbbi fejlődési fokot : az el nem ismerést még nem váltotta feí annak merev ellentéte, a feltétlen elismerés, hanem az egyéni önrendelkezés befolyása alatt az ideiglenes elismerés. Az ál nem nyúló egyoldalú ügylet a visszavonás által eröt/enithető hatásokkal jár. Létesítője jogosultságot nyer, de nincs kötelezve még a tekintetben sem, hogy czl a jogosultságot jogkörében megtartsa. Szabadulhat tőle visszahatólag visszavonás által csakúgy, mint pusztán a jövőre kihatólag lemondás utján.1 A nem czimzelt egyoldalú ügylet utján vállalt kötelezettség szintén nem végleges, a létesítő jogköréből ki nem vált, hanem ismét csak kiválófélben van. Módjában áll tehát a létesítőnek a\t a viss\avonó nyilatkozat utján vagyonához vagy jogköréhez re integra újra visszakapcsolni és pedig, hogy a kereskedelmi tö'vénynek analóg helyzet jellemzésére használt kifejezésmódjával éljünk, akként visszakapcsolni, mintha az onnan soha ki nem vált volna. A családi hitbizományról szóló rendelkezés tehát csak egy általános elv eredménye. Oly általános elvé, mely a végrendelkezés visszavonhatóságánál is megszólal. Az egyoldalú ügylet ideiglenes elismerése az egyszemélyü jogkörön belül, a mennyire át tudom látni, ma nálunk általános. A jogfakasztó tények különös csoportjában: «a törvényben meghatározott esetekben^ szintén többféle még fel nem derített jelenséget foglalunk közös elnevezés alá. Ezek egyike az ideiglenesen jogfakasztó tény, melyből ellenkező törvényszóig utólagosan megdönthelő hatás ered. íratlan jogunkban különösen az utóbbi tételek : az ellenkező törvényszót tartom kie nelendőnek, mert hiszen tudvalevő, mily rendszertelen amúgy is gyér magánjogi törvényhozásunk, mennyire szorulunk tehát útmutatásra meg felvilágosításra, valahányszor kérdésessé válik, vajon egyegy tételes rendelkezés valamely lappangó elv kiemelt esetje, avagy pedig ezen alapelvnek kiemelt kivétele ? Más ily értelmezési kérdésnél is 2 arra az álláspontra helyezkedtem, melyre itt is, hogy tudniillik a törvény kétség esetében inkább az általános elvet megtestesítő, mint azt megdöntő vagy félretoló esetet szabályoz. Ha tehát, mint fentebb már emiitettem, szerzői törvényünk,3 szabadalmi törvényünk,4 védjegytörvényünk 5 és más oly törvényes rendelkezéseink, melyek az egyoldalú át nem nyúló ügylet által keletkezett, vagy legalább 1 A lemondást e szerint fogalmilag meg kell különböztetnünk a visszavonástól, Sokszor mégis a kettő közel fog esni egymáshoz és pedig annál inkább, mennél gyorsabban következik a nyilatkozat az alapul szolgáló egyoldalú ügylet után. 2 így a szerződésszegés és a tilos cselekmény közötti viszonynál. V. ö. Dologi forgalom cz. munkám J96. I. 1. jegyzet. * 14. és 42. §-ok. 4 19. §. 5 21. §.