Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. 733 is az által hatályosabbá tett jogosultságokra vonatkoznak, kifejezetten nem rendelkeznek is a visszavonásról, azért mégsem hallgatnak róla. Túlságosan tisztult fogalmakkal és mükifejezésekkel felhívott és egyéb törvényeink amúgy sem könnyítik elméleti feldolgozásukat, hiszen azok úgyszólván kivétel nélkül a «kérelem» álarczába bujtatják a bejelentés és a lemondás ügyletét. Azonban ugy tetszik, hogy nemcsak ezeket rejtik el benne, hanem egy harmadik ügyletet : a visszavonást is. Következtetem ezt egyfelől a fentebb adott általános elvből. De ugyanez folyik abból a megfontolásból is, hogy az elősorolt immateriális vagyoni jogok a létesítő rendelkezési köréből csak annyiban vannak kivéve, a mennyiben azt nyilt törvényszó parancsolja, teszem időbelileg.* Nincs tehát elvi akadálya annak, hogy az érdekelt «kérje» a szerzői, szabadalmi, védjegyi vagy más egyéb ily beiktatás törlését ex nunc avagy ex tunc, vagyis : a törlési kérelem a körülményekhez képest lemondás vagy visszavonás, felhívott törvényhelyeink mindkettőre alkalmazhatók és hallgatólag bár, mindkettőt engedélyezik is. Más kérdés azután, mely azonban az eset körülményeihez igazodik, vajon a szóbanforgó kérelem kétség esetében minek magyarázandó ? Javarészi lemondást fog takarni, ám itt azt akartuk tisztába hozni, hogy visszavonást is takarhat. Ennek gyakorlati alkalmazására elég bármely napilapot fellapoznunk, melynek nyilt rovatában «A» czég loyalisan elismeri, hogy saját szabadalma «Bi> czég szabadalmával azonos, mit a gyártás beszüntetésével és egyidejű bejelentéssel törlés utján is kifejezésre juttat. Nyilvánvaló, hogy ez a törlés a második szabadalom visszavonását jelenti és egy csapással véget vet mindazon bitorlási és kártérítési igényeknek, melyek annak uralma idejében keletkeztek, sőt esetleg érvényesítve is lettek. Ennek távolabbi kihatásait a bűnvádi eljárás folytathatósága szempontjából, valamint a magánjogon belül azon szerződési jogok és kötelezettségek szempontjából, melyeket a visszavont szabadalom volt tulajdonosa annak körében létesített, csak érinthetjük. Azonban talán ez is elég ahhoz, hogy a felvetett kérdésnek ne tulajdonítsunk csupán elméleti fontosságot. . Ott vannak különben a hazai szegénység közepette elég gyakori szerzői bitorlások, melyeket sokszor a bitorló visszavonó ügyletével •csendben intéznek el, vagy legalább is intézhetnének el. Ott a czégbitorlás és a védjegybitorlás számtalan egyezsége, mely a concurrence deloyalera vonatkozó törvénv hiányában a kereskedelmi kártérítési jognak eddigelé korántsem eléggé kiaknázott talaja. Ott sok más hasonló jelenség, mely mind azt mutatja, hogy az egyoldalú nem czimzett ügylet visszavonása felette gyakran arra szolgál, hogy az ügylethibákkal egyívású hatásokat létesítsen. Ez mindkét fél érdeke. A sértetté, mert felmenti őt * Pl. Szab. törv. 17. §., szerzői törv. 1J—14. stb. §-ok.