Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

726 TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS. a jog az egyoldalú ügylet hatásait kétféle jogkörben engedélyezi és tűri : a létesítőében és az ügyleti ellenfélében és pedig mindegyikében két-két irányban, vagy az illető jogkört apasztó, vagy azt növesztő módon. A változtatott jogosultságok tartalma dönt az előzők szerint a felett is, vájjon e joghatások miként szólalnak meg. Itteni kérdésünk már most a joghatásnak csupán egy vonatkozását nézi, nevezetesen, vájjon az mikor ideiglenes, mikor végleges ? A felelet ahhoz igazodik, hogy a joghatás hol, melyik jogkörben áll be. Ha a\ egyoldalú ügylet közvetlen joghatása kizárólag a létesítő jogkörében következett be, a\ ideiglenes és visszavonás által elenyés\tethető. A\ ellenfél jogkörében, avagy a\ ellenfél jogkörében is beállt joghatás végleges és visszavonás által viss%ahatólag el nem tüntethető. Ez a tétel folyik az átnyúló joghatás technikájából, mely kizárja, hogy az átnyúló még akkor is rendelkezhessék valamely jogosultságról, vagy kötelezettségről, mikor az már más jogkörbe ment át. Az átnyúló ügylet létesítője nem csupán saját jogát nagyobbítja vagy kisebbíti, hanem azzal egyszerre és attól el nem választható módon apasztja vagy növeszti ügyleti ellenfelét is. Saját joga felett bizonyos határok között, melyekről mindján szólok, van és lehet rendelkezési tehetősége az ügylet után is. Az idegen joga és kötelessége azonban e határokon tul van és épen ezért kiesnek belőlük mindazon intézkedések is, melyekkel az ellenfél joghelyzete újból változást szenvedne. Ha tehát valamely kötelmi ügylettől joggal és czimzetten elállók, tegyük a kereskedelmi törvény 353. §-ában biztosított jogomat gyakorlom, ezzel véglegesen fixiroztam saját jogaimat és kötelességeimet is, meg ügyleti ellenfelemét is. A fizetéssel nem csupán szolgáltatásomat teljesítettem, hanem ellenfelemnek a teljesített dologhoz való jogát is megállapítottam. Az elismeréssel, a jóváhagyással, a felmondással ugy a magam helyzete változott, mint azzal együtt ellenfelemé is. Épen e\ért ezeknél és a hozzájuk hasonló jelenségeknél ŰZ egyoldalú ügylet visszavonása mindaddig, mig ellenfelem abba bele nem egyezik, vagjis ujabbi egyoldalú ügylet utján teljesen ki van zárva. Ugyanehhez az eredményhez jutunk a jogtechnikaitól eltekintve anyagi jogi elv alapján is. A szerzeit jogok és a szerzett kötelességek sérthetetlensége lehetetlenné teszi, hogy ellenfelem az én jogkörömben tetszése szerint garázdálkodhassék, hogy azt majd létesítő átnyulással balra rántsa, majd elenyésztető visszavonással ismét jobbra. Azt hiszem, a jogok nézőpontjából erre nem kell sok szót vesztegetnem. Nyilvánvaló, hogy a hol az átnyúló rendelkezés a passzív fél oldalán jogot eredményez, ott a jog a rendelkezés czimzésének tűrésével a czimzett javára végleg meg van szerezve -és tőle akarata ellenére sem visszavonás, sem más egyoldalú intézkedés utján többé el nem ragadható. Azonban az egyéni önrendelkezés hasonló gondolata védi az egyszer már keletkezett köiélességeiket is. Nem vagyok jogilag arra kötelezhető, hogy más ember nagylelkűségét tűrjem. A mint