Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

MORATÓRIUMI RENDELETEK. 72I setét a bíróságnak hivatalból kell visszautasítania, másrészt meg az ily követelések teljesítésére irányuló keresetek alapján már meginditott peres eljárás a halasztás lejártáig nem folytatandó, kivéve ha azt az alperes maga kérné. E mellett azonban idegen államokkal szemben meg van a retorsio lehetősége, a mennyiben az id. rendelet kimondja, hogy ha osztrák hitelező más államban magánjogi követeléseit csak kisebb mértékben, vagy messzebb menő korlátozásokkal érvényesítheti, mint az ausztriai kivételes rendeletek értelmében, az ily állam kötelékébe tartozók követelései hasonló megszorítások alá esnek. Halasztás alá eső követelések végrehajtására vonatkozóan a következő megszorítások állanak fenn Ausztriában. Nevezetesen a halasztás tartama alatt semmiféle végrehajtás (még biztosítás sem) nem rendelhető el és már elrendelt nem foganatosítható ily követeléseket illetőleg ; a végrehajtás utján befolyt összegek azonban feloszthatók. Oly végrehajtási cselekmények, melyek még az élőit foganatosíttattak, mielőtt a bíróságok a tilalmat tartalmazó császári rendeletről tudomást nyertek volna, érvényben maradnak. Ideiglenes rendelkezések halasztás alá eső követelések tekintetében is hozhatók és végrehajthatók. Ezeket az általános jellegű intézkedéseket a legtöbb államban nyomon követték a jogi és közgazdasági életnek csupán egyes ágazataira terjedő kivételes rendelkezések. Mint a kereskedelmi és a tőzsdei forgalomban beállható fennakadások elhárítására irányuló intézkedések, különös figyelmet érdemelnek a német birodalmi kölcsönpénztár-törvény és a hollandi tőzsdetörvény. Az előbbi törvény értelmében (Darlehenskassengesetz 1914 aug. 4.) a birodalmi kanczellár feljogosittatik arra, hogy a birodalmi tanács kereskedelmi és forgalmi bizottságának meghallgatása után a szükséghez képest állami kölcsönpénztárak felállítása iránt intézkedhessék a kereskedelem és ipar terén beállott rendkívüli hitelszükséglet kielégítésére. Az ily intézetek által a biztosíték mellett adott kölcsönösszeg erejéig pénztári jegyet bocsátanak ki (Darlehenskassenschein), melyet minden állami pénztárnál fizetési eszközként elfogadnak. Magánosok azonban ily jegyeket elfogadni nem körelesek. Kölcsön 100 márkán alóli összegben és három vagy kivételesen hat hónál hosszabb időre nem adható. Biztosítékul alkalmas áruk és értékpapírok minőságét a törvény részletesen megállapítja. A biztosítékul lekötött ingóságból a pénztár — az adós csődbejutása esetén is — ha lejáratkor a kölcsönösszeg járulékaival együtt a pénztárnál be nem folyik, teljes kielégítést igényelhet. A kölcsönjegyek egyelőre 5, 10, 20 és 50 márka értékben bocsáttatnak ki. A tőzsdei forgalmat szabályozó németalföldi törvény a kereskedelmi miniszternek az értéktőzsde forgalmát irányító befolyást ad ; a mennyiben a miniszter belátása szerint intézkedhetik az értéktőzsde megnyitása és bezárása iránt. Nyilvános árjegyzés tárgyát csak a keresk. miniszter által kijelölt értékpapírok az általa megállapított árfolyamon képezhetik. A tőzsdei ügyleteknél biz'ositékul Jekötött értékekből csak a keresk. miniszter által megállapítandó kivételes