Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

722 MORATÓRIUMI RENDELETEK. határidő eltelte után elégítheti ki magát a hitelező a meg nem fizetett különbözetek erejéig. Igen természetes azonban, hogy midőn a követelések jelentékeny része épen a fizetési halasztások következtében egyelőre be nem hajtható, a fizetési zavarok minden igyekezet daczára is a rendesnél nagyobb számban állnak elő. Méltánytalan volna most már, ha akkor, midőn egyesekkel szemben a fizetési kötelezettséget felfüggesztjük, mások irányában, kik épen ennek következtében nem tudnak halasztást nem tűrő kötelezettségeiknek eleget tenni, a csőd jogkövetkezményeit alkalmaznánk. A moratórium, valamint az esetről-esetre engedélyezett halasztás szükségessé teszi tehát, hogy a csődtörvénynek a forgalom rendes menetére alkalmazott intézkedéseit is felfüggeszszük. Ez az egyes államokban különbözőképen történt. T. i. vagy ugy, hogy csődnyitás a kivételes intézkedések hatályban létele alatt egyáltalában nem lehetséges, vagy ugy, hogy a csődeljárás szabályait, más ideiglenes, a hitelezőt a károsodástól megóvó, de az adós érdekeit is szem előtt tartó rendszabályokkal helyettesitették (Németország, Ausztria). Közvetítő álláspontot foglal el Hollandia, a hol a csődnyitás iránt beadott kérelem felett a határozathozatal hat hónapra elhalasztható, a mennyiben valószínűnek látszik, hogy az adós a rendkívüli állapotok hatása alatt jutott fizetési nehézségekbe. A csődeljárás elkerülhetése tárgyában kibocsátott német birodalmi tanács-rendelet, melyet mult hó végén Ausztriában lényegében hasonló rendelet követett, megadja a jogot mindazoknak, a kik háború következtében lettek fizetésképtelenek, hogy a csődnyitásra illetékes bíróságnál a csődeljárás megelőzése czéljából, üzletüknek felügyelet alá helyezését kérelmezhessék. A bíróság a kérelem teljesítése tárgyában a hite!ezők, a tartozások minőségének és az adós személyes viszonyainak figyelembevételével szabad belátása szerint határoz ; hely adandó a kérelemnek, ha a fizetésképtelenségnek a háború befejeztével való megszűnése alaposan remélhető. A mennyiben a bíróság a kérelem értelmében határoz, az adós üzletvezetésének ellenőrzésére egy vagy több felügyelőt rendel ki. Mindez azonban hirdetmény kibocsátása nélkül történik. Az adós köteles e felügyelőknek vagyonkezelésébe teljes betekintést engedni; beleegyezésük nélkül visszteher nélküli elidegenítéseket nem tehet, ingatlana felől nem rendelkezhetik, végre nem vállalhat más kötelezettségeket, mint a melyek üzletének folytatásához, avagy magának éscsaládjának takarékos eltartásához szükségesek. Az életfenntartáshoz szükségeseken kivül fennmaradó vagyont a felügyelők belátásuk szerinti sorrendben a hitelezők kielégítésére fordítják. Az illetékes bíróságnak az eljárás során hozott intézkedéseit perorvoslattal megtámadni nem lehet. Mellőzve a háborús viszonyokra tekintettel életbeléptetett többi nagyszámú, de csekélyebb jelentőségű a magánjog körébe tartozó intézkedést (végrendelkezés megkönnyítése, házasságkötés alakiságainak enyhítése stb.) még csupán csak egy lényegesebb és a tágabb értelemben vett magánjog körébe tartozó rendelkezésről, a külföldi vállalatok ellenőrzéséről szóló