Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

MORATÓRIUMI RENDELETEK. zásokra mondták ki a moratóriumot oly módon, hogy a hitelező csekély részlettörlesztés ellenében köteles a lejárt váltót meghosszabbítani. Ismét más alfaja a részleges moratóriumnak, midőn csupán a külföldi hitelezőkkel szemben függesztik fel a fizetési kötelezettséget. így pl. Svájczban a szövetségi tanács elrendelte, hogy a Svájczban lakhelylyel biró váltóadós további intézkedésig jogosult a külföldi lakhelylyel biró váltóhitelezőjével szemben mindazokat a halasztási kifogásokat felhozni, a melyeket a külföldi váltóadós a saját hazájában életbeléptetett moratóriumos jogszabályok értelmében a svájczi lakhelylyel biró váltóhitelezővel szemben felhozhat. A külföldi tartozásokra ugyancsak moratóriumot adott Norvégia is; még pedig a szept. ó-ika előtt lejártakra két hét, a szept. 7-től október 7-ig lejárandókra pedig egy hónapot. Ugyanilyen Portugália moratóriuma is ; külföldi pénznemben megállapított és váltóból, csekkből eredő, vagy folyószámlái tartozások teljesítésére óo napi halasztást engedélyezett a kormányrendelet. Tekintet nélkül a követelés jogczimére, adta meg a román kormány a moratóriumot minden külföldre fizetendő tartozásokra vonatkozóan. Mindezektől a csupán körvonalaikban vázolt intézkedésektői lényegesen különböznek azoknak az államoknak intézkedései, melyek a háború okozta rendkívüli állapotok között a teljesítési kötelezettségnek általánosságban való felfüggesztését, a moratóriumot nélkülözhetetlennek tartották. Első sorban kell az utóbbi államok között, mint bennünket legközelebbről érdeklőt, Ausztriát említeni. Az osztrák kivételes intézkedések az 1867. évi deczember 21 -iki állami alaptörvény 14. §-ában foglalt felhatalmazáson alapulnak, melynek értelmében oly időben, midőn a törvényhozás nem működik, császári rendeletek vannak hivatva a szükséges, kivételes intézkedések megtételére. Tekintve, hogy az osztrák kormánynak az a czélja, hogy a gazdasági életnek a moratórium következtében beállott megmerevedését a lehetőséghez képest enyhítse és igy a visszatérést a rendes gazdasági élet medrébe előkészítse, időnként és a mint azt a körülmények engedik, a moratóriumot ujabb rendszabályok szerint alakítják át, ugy hogy a kivételt képező, moratórium alá nem eső követelések köre mindinkább tágul. Minthogy ezzel a rendeleti szabályozáson eszközlött gyakori változtatások is együtt járnak, az eddig megjelent rendeleteknek részleteire, mint részben már idejét mult intézkedésre ki nem térve, csupán azoknak alaptételeit ismertetjük. Az Ausztriában ez ideig megjelent, leglényegesebb magánjogi rendeletek túlnyomó részben a magánjogi követelések teljesitésének elhalasztásáról szólnak, a mivel szemben az eljárási szabályok lényegesen kisebb számban vannak. Kiindulási pontul a teljesítés elhalasztásánál az szolgált, hogy csupán az 1914 aug. i-je előtt keletkezett tartozásoknál lehet szó halasztásról. A mi a rendeletekben foglalt eljárási intézkedéseket illeti, általános szabályként vétetett fel, hogy egyrészt az 1914. évi aug. 15-án kelt rendelet hatálybalépte után halasztás alá eső követelés fizetésére irányuló keresetet indítani nem lehet, ily kere-