Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövő börtönrendszere

5 6 BÍRÓI GYAKORLAT. A részvénytársaság lényeges alapítási feltételeinek, be nem tartása miatt a részvényes nemcsak a 174. S-ban meghatározott keresetet indíthatja meg, hanem azt is kérheti, hogy a czégjegyzékbe bevezetett társaság semmisnek kimondassék. A Curia, ha nem is ismeri el e jogot, de óvatos körülírással ennek lehetősége elől nem zárkózik el.1 Az adott esetben a felperes nem a r.-t. ellen forduh, hanem a befizetést az alapitóktól kérte vissza s a Curia e keresetet elutasította, mert a társaságnak a czégjegyzékbe való bevezetése uján annak semmisségét a társaság perbenállása nélkül elbírálni nem lehet (C. Ó29 1912. Ker. J. 4. sz.). De még az alakuló közgyűlési határozat megsemmisítésének sincs feltétlenül az az abszolút hatálya, hogy más részvényesnek befizetési kötelezettsége semmis legyen ; e befizetés iránti perben a megsemmisítési pernek felfüggesztő hatálya nincs és e részvényesek jogai és kötelezettségei továbbra is fennállóknak tekintetnek (C. 554/1913. H. D. VII. 194.). A részsényesi incompatibilitást a Kt. 156. §-a tudvalevőleg csakis az alapitásnak minősített eseteire alkalmazza. A Curia visszamegy a Kt. 1. §. alapján az ál'alános magánjogra s arra a szabályra, hogy a társaság tagja nem szavazhat oly ügyben, melyben egyúttal ügyfél (C. 228/1913. H. D. VII. 82.). Az ilykép leadott szavazatok tehát sem a határozatképesség, sem az alapszabályokban meghatározott minősített többség megállapításánál számításba nem vehetők. A r.-t. közgyűlésének hatásköre a 179. §. értelmében a tervezetben foglalt határozatok megváltoztatására nem terjed ki ; ez tehát nem többségi határozattal, hanem csak az összes részvényesek hozzájárulásával történhetik meg. 2 E rendelkezés mellett nehézséget okozott a határozott időtartamra szóló részvénytársaság meghosszabbítása, de a Curia túltette magát a törvényszöveg szoros magyarázatán. Ez idén még concrétebb formában kellett e kérdéssel foglalkoznia s eldöntenie, vajon a tervezetnek összes, vagy csak a 150. §-ban minimális tartalomként felsorolt rendelkezései azok, melyeknek megváltoztatását a 179. §. tiltja. A Curia a 150. §. 1—6. pontjain kivül felvett rendelkezéseket a 179. §. tilalma alá vonja, de csak akkor, ha a bíróság nézete szerint azok a szerződés tartalmának lényeges részére vonatkoznak (C. 60/1915. H. D. VII. 195.); ilyennek tekintendő a bemutatóra szóló részvényeknek névre szóló átváltoztatása, mert ez a részvény forgalmi képességét lényegesen befolyásolja. A részvénytársasági c\ég]egy\és módját az alapszabályok határozzák meg. Ezek azonban nem zárhatnak el igazgatósági tagokat az együttes czégjegyzés jogosultságától,-3 az ily alapszabályi intézkedés, mint a 189. §-ba ütköző, be sem jegyezhető (Bp. T. 185/1913. H. D. VII. 129.). De 1 V. ö. Nagy F. 80. g. rí. jegyzet, a 8j. §. 15. jegyzet. 2 L. Nagy F. 80. §. 2. jegyzet. 3 L. Nagy F. 42. §. 9. jegyzet.