Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövő börtönrendszere

BÍRÓI GYAKORLAT. $7 -viszont a kereskedelmi forgalom biztonsága s az ügyletkötésnél joggal megkivánt jóhiszeműség ellenében nem hivatkozhatik a társaság a rendes üzleti körébe eső levelezésnél arra, hogy ennek aláírása a czégjegyzés módjának nem felel meg pontosan, mert a currens ügyeket egy megbízott igazgató is elláthatja (C. 957 1912. H. D. VII. 130.) és a társaságnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a hozzá intézett levelek oly egyének kezébe kerüljenek, kik azok átvételére, illetőleg elintézésére jogosítva vannak (C. 112 1913. Ker. J. 21. sz.). Viszont a vezérigazgató hatáskörét az előző évek túlzásaival szemben korlátozza a Curia, midőn nem tekinti feljogosítottnak arra, hogy alkalmazottakkal felmondási idejük meghatározására nézve megállapodjék * (C. 686 1912. H. D. VII. 112.), s midőn téglagyári igazgatónak törvényes hatásköréből kizárja a munkásházak építése, épitési tervek és költsegelőrányzatokra vonatkozó ügyletek megkötését (C. 716 1912. H. D. VU. 152.). Szövetkezeti üzletrész befizetési kötelezettsége aló! az igazgatóság a tagot fel is mentheti, a mi abból is következik, hogy az igazgatóság a tagot ki is zárhatja. E felmeniés azonban csak a Kt. 237. §-nak korlátai közt történhetik, azaz a mennyiben a szövetkezet feloszlása az egy évi elévülési időn belül elhatároztatnék, e felmentés daczára az üzletrészt be kell fizetni C. 594, 1912. H. D. VII. <;5.)Habár bíróságaink ismételten kimondták, hogy írásbeli nyilatkozat nélkül a szövetkezetbe való belépés érvénytelen, a szövetkezetek ezt a Kt. 224. §. alapján megállapított imperativ rendelkezést figyelmen kivül hagyják s a mikcr perre kerül a dolog, a Curia következetes praxisa folytán a tagdijakat be sem hajthatják. Ez írásbeli nyilatkozatot nem pótolhatja sem a befizetés, sem a közgyűlésen való részvétel, sem kölcsön felvétele, sőt az sem, hogy az illető üzletrészkönyvet váltott, arra befizetett, sőt az igazgatóság tagja gyanánt is működött (C. 465/1912. Ker. J. 5. sz.). Azzal a felperessel szemben, a ki ily módon befizetését visszakéri, a szövetkezet nem hivatkozhatik arra, hogy a részjegyek átvételével értékpapírt vásárolt, mert a részjegynek mint értékpapírnak a szövetkezeti tagság nélkül való megszerzése a szövetkezet czéljával ellentétben állana (C. 635/1912. Ker. Jog. 9. sz.). Az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet kielégítési jogát az 1898: XXIII. t.-cz. 23. §-a ugy irja körül, hogy az «minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követelést* megelőz. Vitássá vált, vajon a törvényes elsőbbség alatt csak a törvényen alapuló zálog- vagy megtartási jog, avagy a szerződési zálogjog is értendő. Kagy Ferenc\ tanításával szemben,** a ki az emiitett törvényhely szoros * L. Nagy F. 95. §. 2. jegyzet. ** Gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvény magyarázata, 1898.