Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A második moratóriumi eljárási rendelet

A MÁSODIK MORATÓRIUMI ELJÁRÁSI RENDELET. tórium alkalmazható-e tanudijra, szakértői dijra, a közjegyzőnek, a bírósági végrehajtónak járó dijra. Habár annak szem előtt tartásával, hogy mindezek a dijkövetelések nem magánjogi hanem közjogi természetűek, nyilvánvaló, hogy ezekre a magánjogi czimen alapuló pénztartozásokra adott moratórium nem terjed ki, minden kétség elkerülése végett határozottan kimondja az uj rendelet, hogy birói kiküldöttnek, a milyen a kir. közjegyző, a bírósági végrehajtó, továbbá birói megbízás alapján eljáró más személyek, pl. ügygondnoknak, házasságvédőnek, zárgondnoknak, továbbá tanuknak és szakértőknek bíróilag megállapított járandóságára a moratóriummal kapcsolatos rendelkezésék nem nyernek alkalmazást. Ha ellenben a járandóságot nem a biró állapítja meg, hanem pl. a szakértői dijra nézve a szakértő és a fél megegyeznek egymással, úgy hogy a dij birói megállapitás alá nem kerül, vagy pl. a közjegyzőnek nem mint birói kiküldöttnek, hanem a fél magánmegbizottjának járó díjról van szó, az ily dijra nézve a moratórium alkalmazást nyer. Fontos rendelkezést tartalmaz végül az uj rendelet külföldi hitelezőknek belföldön levő zálogtárgyaira vagy letétéire nézve. Előfordulnak olyan esetek, hogy belföldi adós külföldi hitelezőnek követelése biztosítására zálogtárgyakat, pl. belföldi értékpapirosokat, köt le és ezeket a zálogtárgyakat a külföldi hitelező nem külíöldön, hanem belföldi harmadik személynél, pl. belföldi pénzintézetnél, helyezi el akár mint zálogtárgyat, akár mint a külföldi hitelező rendelkezése alatt álló szabad letétet. Minthogy ezekkel az ingóságokkal a külföldi hitelező szabadon rendelkezhetnék, előállhatna az a veszély, hogy ő a zálogtárgyul szolgáló ingóságot, pl. értékpapirost, a háborús időkben mélyen értéken alul elkótyavetyéli és ezzel nemcsak adósát sújtja, hanem a közhitelt is érzékenyen csorbíthatja. Ily esetek elkerülése végett kimondja a rendelet, hogy a biróság az adós kérelmére meghagyhatja a zálogtartónak, hogy további birói rendelkezésig a zálogot senkinek, tehát a záloghitelezőnek se adja ki, a zálogot ne értékesitse vagy hogy azt birói letétbe