Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A gyámhatóságok reformja. 3. [r.]

674 L)í MELLY BÉLA helyezze és ekként módot nyújt a rendelet arra, hogy az értékes zálogtárgy nyugodtabb időkig biztonságban legyen. A meghagyást a bíróság kérelemre bármikor hatályon kivül helyezheti, de csak valamennyi érdekelt fél meghallgatása után, ha pedig a hatályon kivül helyezés kérdésében ebben a perenkivüli eljárásban nem tudna megnyugvással határozni, a felek akármelyikét per útjára utasítja és a per megindítására megfelelő határidőt tüz ki. Az ily zálog nemcsak birói meghagyásra helyezhető biztonságba, hanem a rendelet azt is megengedi, hogy a zálogtartó megelőző birói eljárás nélkül is letétbe helyezhesse a nála levő zálogot vagy letétet, megjelölvén azt a személyt, a ki a zálogot adta. Ez a letét mindaddig a bíróságnál marad, a mig valamelyik érdekelt fél annak kiadását nem kéri; a kiadás kérdésében csak valamennyi érdekelt fél meghallgatása után lehet határozni, szükség esetében itt is perre utasításnak van helye. Az uj rendelet 1914. évi október hó 24. napján lépett életbe és ettől a naptól kezdve az első moratóriumi eljárási rendelet egészen hatályát veszti. A GYÁMHATÓSÁGOK REFORMJA. Irta : Dr. MELLY BÉLA. (Befejező közlemény*^ A gyámhatóságok szerkezetében különösen a felebbviteli hatáskör az, a melynek módositása telettébb kívánatos. Már az 1877 : XX. t.-cz. megalkotásakor megvoltak a nézeteltérések a tekintetben, hogy a közigazgatási bizottság gyámhatósági ügyekben is felebbviteli hatósággá tétessék. Dr. Sipőc? László idézett munkájában két fő okot említ fel. Ezek egyike, hogy gyámsági ügyekben felesleges és czélszerütlen két felebbviteli hatóság, t. i. a közigazgatási bizottság és a belügyminiszter. Feles* Előző közleményeket 1. Jogállam XIII. évf. 546. és 425. 1.