Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - Jegyzetek a harmadik moratóriumi rendelethez

JEGYZETEK A HARMADIK. MORATÓRIUMI RENDELETHEZ. 6^ ban az általános jogelvek alapján igyekeztem megoldani. A harmadik moratóriumi rendelet kifejezetten kimondja, a mit a 6796/1914. M. E. számú rendelet keretében is le lehetett vezetni a kétoldalú szerződések általános szabályaiból,* hogy a nem pénzbeli szolgáltatásra kötelezett fél (pl. eladó), aki a szerződés szerint előre lenne köteles teljesíteni, visszatartási joggal élhet, a mig a másik fél nem teljesiti az ugyanabból a szerződésből hátralékos pénzbeli tartozását. A rendelet azonban még tovább megy és ilyen visszatartási jogot ad az eladónak akkor is, ha a vevő nem ugyanabból, hanem más hasonló tárgyú szerződésekből tartozik hátralékos vételárral. Ez mindenesetre túlmegy a kétoldalú szerződések általános szabályain, melyek ily széleskörű visszatartási jogot nem ismernek (még megtartási joga sem lenne az eladónak a szállítandó árura). Normális viszonyokban nem is lenne indokolt a visszatartási jognak ez a kiterjesztése, hisz az eladónak meg van a módja rá, hogy a hátralékokat peresitse. A moratórium alatt azonban az eladó a hátralékokat bíróság előtt nem érvényesitheti és ennek következtében ki lenne téve annak, hogy az őt későbbi szerződés alapján terhelő előre való szolgáltatással nagyobb hitelt lenne kénytelen nyújtani a vevőnek, mint a mennyire hitelképességét becsülte. A rendelet tehát ez okból a visszatartási jog kiterjesztésével közvetett jogvédelemben részesítette az eladót künnlevőségei tekintetében, a mint ilyen közvetett jogvédelmet nyújt más irányban a moratóriumos követelésnek beszámításra való felhasználhatása utján is (rend. 20. §.). Ezt a védelmet a rendelet még azzal is hatályosabbá teszi, hogy az eladónak megadja az elállás jogát a még csak teljesítendő szerződés tekintetében, ha a vevő az akár ugyanazon szerződésből, akár hasonló tárgyú más szerződésekből fennálló hátralékos tartozására nézve él a moratórium kedvezményével. Ez is mindenesetre túlmegy a kötelmi jog általános szabályain és indokoltságát a rendelet azon törekvésében leli, hogy a két* L. a Jogtudományi Közlöny 1914. évi j8. számában megjelent czikkemet.